2012. december 31., hétfő

Szállodai élmények

A nő szemei annyira a fakó arca szélein ültek, hogy ijesztőnek tűnt amikor a csontos állkapcsát szólásra nyitotta. Magas volt és rettenetesen vékony, csontos mintha a bőre alatt nem is lenne hús. De nem ez volt a zavaró benne. Hanem az  ápolatlan haja. Durván ápolatlan haja.
Virágos kinyúlt blúz volt rajta és földig érő testhez simuló szoknya.
Lefele ment a lépcsőn egy kisfiú kezét szorongatva. A gyerek az ő fia volt, az rögtön látszott a szemein, bár a kis szőke, négy- öt év körüli kópé még így is bájos volt.
Mögötte loholt egy hosszú loboncú tini:
- Anya! Várjmá meg hallod???
Aztán ültek az étteremben. Pocakos apuka tartozott hozzájuk és egy harmadik gyerek is. A hosszú hajú lány arcát szemüveg keretezte, szőrös volt a szája felett, látszott a szájában a félig megrágott étel ahogy bőszen magyarázott valamit az öccsének.
A legkisebb fel - alá futkozott csontos anyja meg utána:
- Állj meg fiam, nagyon rossz vagy! Nézzd meg még a kisbaba is jó! - Mutatott a Lenára.
Nem szeretem ha a gyerekeimmel példálóznak.
Lestem ki a fejemből és nem tudom miért lettem iszonyatosan ideges.
Ha ideges vagyok az kiül az aromra, így szoktam kitenni a homlokomra a ' ne zavarjank' táblát.
Ennek ellenére hozzám hajolt egy nő amint a tejszínes ragulevesemet kanalaztam:
- Van benne tejföl? Kérdezte.
-?????
- Nem ehetek tejfölt. Folytatta.
- Nem tudom! - válaszoltam. Biztosra tényleg nem tudtam.

Éjjel a Léna nem aludt. Órákig. A betegség és az ünnepek teljesen felborítottak az alvását.Én ültem vele a sötét szobában, halkan hogy az Isti és a Lili tudjanak pihenni.Az éjszakázásban az a rossz hogy az ember nagyon magányosnak érzi egy idő után magát.

Reggel persze nem bírtam felkelni így nélkülem mentek sétálni.
Másnap a csontos nő velem szemben ült a szálló kandallójánál elhelyezett kanapékon.
Egy régebbi laptop volt a kezében és nagyokat sóhajtozott ütögette az egeret. Megborzongtam.
Valamiért viszolyogtam, zavart a jelenléte. A haja ugyanolyan volt mint előtte nap, koszos és fésületlen. Ruhát sem cserélt.
Egyszercsak megjelent a pici fia. Láthatóan zavarta az asszonyt hogy ott a gyereke.
Felugrott és megjátszott negédes hangon közölte a gyerekkel:
- Máté ha rossz vagy a boszorkány kijön a kemencéből és akkor lesz neked jaaaaj!
Aztán felüldte a fiúcskát:
- Menj fel és mond meg apádnak hogy vele maradsz!!!
Este frankfurti leves volt és a tejfölös nő megint engem talált meg a kérdésével. Sőt harmadnap is, azt akarta tudni hogy tudom- e melyik a baracklé.

Második éjjel sem aludtam. Reggelre fájt a fejem, nagyon, mintha satuba szorítánák láthatatlan kezek. Rossz kedvem volt és nem is titkoltam. Csesztettem a családomat.
Utálom ilyenkor magamat és mégsem tudok órákig kiemelkedni az önsajnálatból.

Aztán kialudtam a bajaim.
Most már javában tüzijátekoznak mindenfelé.
Pedró ugat, a fotel alól. Nagyon bátor kutya.
Nagyon sokáig gondolkodtam, feltegyem- e ide a videót amit karácsonyra készítettem.
Felteszem, ezzel kívánok Nektek

NAGYON BOLDOG ÉS EGÉSZSÉGES ÚJ ÉVET!!!!!!
Itt láthatjátok! BUÉK!



2012. december 27., csütörtök

December huszonhetedike van

Idén is elmúlt a karácsony. Mire számítottam igaz?Minden évben elmúlik és én minden évben nagyon sajnálom. Szép ünnepünk volt. Szebb mint tavaly.

Gyorsan elmesélem a karácsonyunk, szavakkal nemigazán tudom visszaadni az élményt.

Szenteste négyesben voltunk. Lénuskám nagyon nézett és tátott szájjal csodálkozott, Lili nagyon izgatott volt és nagyon örült, én sírdogáltam a meghatottságtól, Isti meg vigyorgott ezerrel.
Nagyon szép esténk volt. Nagyon örülök hogy átélhettem.
A kacsáért csillagos ötöst kaptam a családtól. Aki tud az tud kérem. :-)
Én a következőket kaptam Istitől:
- billentyűzetet a táblagépemhez mert nagyon utálom az érintőképernyőt, ráadásul vadakat szoktam írni mert folyton elcsúszik az ujjam.
- Head Set-et, mert folyton a vállammal fogtam a telefonom hogy szabad legyen a kezem.
- Rowling új könyvét, mert a Harry Pottereket is imádtam, szerintem nagyon tud írni a hölgy.
Lili pedig egy műsorral készült, nagyon édes volt. Minden tánclépést ő talált ki.

Karácsony első napján megjártuk a nagy és dédszülőket. Mindenhol jól éreztük magunkat. Lénus is nagyon jól bírta az utazást és a sok nyüzsgést. Sokat nevettünk.

Tegnap pedig tesómék, anyuék és a szerelmeik voltak itt. Én hétkor keztem el sütni a pulykát, fél háromra sült meg......
De jó lett.
Jól sikerült ez a nap is, mindenki jól érezte magát, aminek külön örülök hogy az Isti rettenetesen fel volt dobva, olyan jó kedve volt, olyan felhőtlen jó kedve. Boldogság volt látni.

Biztos eszembe fognak jutni dolgok, érzések az ünnepről, most túl fáradt vagyok ahhoz hogy igazán felidézzem.

Holnap utazunk Bakonybélbe. Nagyon várjuk. Három nap négyesben. Pihenünk. Olvasni fogunk, sétálni, aludni, beszélgetni, játszani.
Várom a reggelt. Már összecsomagoltam.










2012. december 24., hétfő

Libabőrös, háton futkosó lelki orgazmus

Libabőrös, háton futkosó lelki orgazmus.
Na az van nekem éjfél óta.
Merthogy ezt a napot várom, nem is tudom augusztus 31 óta.
(Mint a Shrekben a Szamár.)

A ma reggeli havazás olyan volt mint egy csoda és kár hogy vége van, de most nagyon örülök neki hogy legalább ennyi is volt. Szánkóztunk és hagytuk hogy megcsípje az orrunkat a hideg, a Fagy Jancsi. De jól is esett!

Istim ma turbó erővel esett neki a lakásnak. Jelentem rend van, nem minden csilli - villi mint azt terveztem, de csilli. A villi helyett meg szánkóztunk.

Kivettem a kacsát is a mélyhűtőből, várja szegény hogy holnap jól megkenegessem mézzel és az ünnepi asztal dísze legyen. Mélyhűtő...
Pénteken a pulyka, egy hatalmas robajjal kiugrott a mélyhűtőből. Valószínüleg rosszul volt becsukva a hűtő ajtaja. Persze már keményre volt fagyra és akkorát koppant a konyha kövén hogy hirtelen kaptam a szívemhez hogy: " Mégis lesz világvége?". Még szerencse hogy a család már a ház előtt várt rám hogy induljunk bevásárolni, így csak én voltam tanúja a kopasztott és fagyott pulyka menekülési kísérletének. (Az állatvédők kedvéért írom le, természetesen az állat már a vágóhídon kimúlt és nem nálunk a hűtőben.)

Tegnap este sütöttem ismét bejglit. Vékonytésztás, szurokfeketemákosat.
Azt mondta az Isti hogy tökeletes. Meg sem repedt. Tisztára odavagyok hogy sikerült.

A karácsonyi bevásárlásnál egyszer az Isti háttal állt nekem, valahol fizetett. Olyan melegség öntött el hogy az leírhatatlan. Egyszerűen néztem a hátát és örültem hogy tudom milyen az arca, a mosolya, akkor is, ha nem látom. Boldog voltam hogy hozzám tartozik hogy bármikor megölelhetem.

Az első karácsonyi varázslat is megtörtént már, a gyerekek megyógyultak. Nekem ez a legszebb ajándék. Lénus még picit náthás, de ez már semmi ahhoz képest amilyen beteg volt.

Concolor fajtájú fát vettünk, nem is tudtam hogy van ilyen, narancsos az illata és nem hullat. Nem volt drága, 3000 volt, nálam magasabb. Nem ő a legtökéletesebb fa, de az ölembe hoztam hazáig és beleszerettem.

Alig várom a holnapot. Olyan izgatott vagyok hogy nem bírok elaludni....

Akinek még nincs karácsonyi hangulata, ne aggódjom az jöhet a legutolsó pillanatban is! Fel kell ismerni és be kell engedni az érzést. :-)

NAGYON BOLDOG KARACSONYT ÉS VARÁZSLATOS ÉRZÉSEKET KÍVÁNOK SOK SZERETETTEL!!!!


A kedvenc karácsonyi lemezemről (Bojtorján):

Itt lehet meghallgatni a vidám dalt.

"A mai nap nem olyan, mint más
A mai nap nem lesz senki hibás
A mai nap örömünnep vár ránk
És nem lesz vitatkozás

Reggel a kishúgom arcát lesem
Mért nem veszekszik velem
Eddig nem múlt el egy reggel
Eddig nem volt egy este
Állandóan visszaszólt nekem

Izgatott nagyon a nagymama
Rémülten túr a sufniba
Pedig én ide tettem,
Vagy oda tettem
Vagy talán mégis amoda

Én is úgy érzem, jobb ember vagyok
Majdnem olyan jó, mint a nagyok
Fényes az arcom
Tiszta a csizmám
Így nézhetnek ki az angyalok."



http://m.youtube.com/#/watch?v=8MdvQpCrOkI&desktop_uri=%2Fwatch%3Fv%3D8MdvQpCrOkI&gl=HU

2012. december 20., csütörtök

Haladunk

Lénus jobban van. Köhög a váladék miatt, de mintha kevesebb lenne...bár még így is állandóan orrot szívunk, már el sem teszem a porszívót. Tegnap éjjel felkelt mert berottyantott, virágos jó kedve volt, majdnem hajnali négyig ébren volt és kacagott meg játszott.
Aztán persze reggelre bealudt. Én felkeltem a Lilihez, aztán tíz felé Lénus is felkelt, majd tizenegytől egyig mind a ketten aludtunk. Az igen jó volt. Ma sokat aludt egész nap, gondolom pótolta az éjszakát. Áttört még egy foga, a hatodik csücske is.
Este, nem kérte a szokásos " cicit", apját hívta a kis kezeivel hatalmas könnyeket hullajtva és az ő mellkasán aludt el nagyon békésen. Ez van, apás. Igazából nagyon örülök neki.
Ami jó hogy ma már kétszer evett is, krumplit, almát és banánt is. Nagyon örülök neki. Kifelé megyünk ebből a hülye náthából.

Lili tegnap reggel közölte a csajszival amikor odament hozzá hogy hagyja békén.
Tegnap jó kedve is volt, aztán ma megint összebalhéztak. Tisztasági felelős lévén a Lili bement termet takarítani. Utána ment a kötekedős csajszi meg a sleppje és el kezték csesztetni a Lilit hogy véletlenül beletörölt a táblán abba amibe nem kellett volna. Volt megint táska rugdosás is.
Este teljesen maga alatt volt. Jó hogy itt a szünet, megnyugszanak a kedélyek. Sokat beszélgetünk vele, ő pedig szerencsére mindent elmond, azt is bevallja ha ő rosszat csinál.
Fáradt is nagyon, kell a pihenés a gyerekeknek is.

Készítettem egy szuper vidót rólunk, az évünkről, majd valahogy feltöltöm a youtubra.

Ma haladtam a takarításban. Tiszták az ablakok, az ajtók, a függönyök, a polcok.
Holnap gyorsan rendet teszek az íróasztalon, kisúrolom a fürdőt és a wc- t, húzok tiszta ágyneműt (főként a betegség és nem a karácsony miatt). Aztán kész.
Még sütök egy bejglit mert az előző iszonyatos lett,meg egy püspökkenyeret.
Meg úgy szeretnék még az ünnepek előtt az Andi barátnőmmel találkozni!

Isti holnap már szabin van. Csavargunk egyet, meg megveszem ami még kell.
Ma megjött ( az Isti hozta) a pulyka, 10,5 kg ki kellett vennem a fagyasztó fiókjait hogy beférjen.

Fenyőt is vennünk kell még.

Eon rendben.

Ja és ne röhögjetek ki, de ma annyit harsogták a holnapi világvegét hogy elkeztem félni....
De csak 12:01-ig kell aggódni, mert akkor már Ausztráliában december 22 lesz.De 11:59/kor meg még december 20 lesz Amerikában valahol. Szóval az egész világon egyetlen percig sincsen egyszerre december 21. Vagy?
Gyagyás vagyok tudom.

Jó volna egy kis hó.


2012. december 18., kedd

Pedig én annyira de annyira ....

.....a karácsonyi hangulatra akartam koncertrálni!

De annyi minden jött közbe hogy ma teljesen meglepődtem amikor Ancsika (édes - kedves barátnőm) boldog ünnepeket kívánt.

Előbb viszont a jóhír, a Groupama elbíralta a kártérítési kérelmemet, holnap utal.168 800- ért adtam az epémet. Apára és Lilire költöm egy részét mert nagyon helyt álltak akkor.Anyunak is veszek valamit.

A kisebbik nyűgöm:
Kaptam az áramszolgáltató cégtől egy levelet. Szuperajánlottat, postánátvevőset.
Két levél is volt az egyetlen borítékban. Az elsőben fenyeget egy kikapcsolással december 29- én, a másodikban egy kikapcsolással január 10-én.
A ludas egy augusztus végi csekk, amit tényleg nem ért be hozzájuk. Átutaltam és valamiért nem jött létre a tranzakció. Amit persze csak ma, a felszólítás miatt ellenőríztem.
Anno úgy tűnt rendben volt az utalás.
Szóval én is nagyon sáros vagyok az ügyben. Mentségemre legyen mondva egyetlen fekszólítás sem jött, ez tuti, az olyan levelektől félek és ha elő is fordul olykor, azonnal feladom.
Szóval én ma elutaltam az eonnak a tartozást, meg a kamatot, meg a felszólítási díjat is.
Az Isti fel hívja őket holnap hogy tuti beért- e, oké-e. Mert most rettegek hogy jön egy csuklyás muksó december 29- én és elvágja a fenyőfán az égősor vezetékét azért, mert én anno augusztusban elcsesztem egy átutalást kilencezer forintról.

A nagyobbik két nyűgöm:
Tegnap már bőgtem mint egy gyerek hogy nemigaz hogy a Léna nem javul.
Óránként orrszívás és hiába. Nem evett semmit, már az orra is kisebesedet, a légvétele közben meg röfögött. Persze kigugliztam hogy mekkora nagy tüdőgyulladása lehet a gyereknek. Ölben tudott csak elaludni, mert úgy ugye emelve volt a mellkasa. Álmában is szívtam az orrát hogy tudjon pihenni. Isti rengeteget babusgatta, az ő mellkasán tudott igazán pihenni.
Hányt a váladék miatt, köhögött.
Aztán reggel a Lili melegen kelt, torokfájással.
Megvolt a program: gyerekorvos látogatás.Elvittem mindkét lányomat.
Szerencsére Lénusnak nincs se tüdő, se fül, se torokgyulladása. Viszont annyira hurutos hogy antibiotikumot kell kapnia. Utálom ezt, de a mi doktornőnk tényleg csak akkor írja fel, ha tényleg szükség van rá.

Lilinél nem talált semmi komolyat. Rám nézett és azt mondta hogy Lickám valamiért nem akar iskolába menni.
Egész hazaúton ezen járt az agyam, hogy mi a baj és hogy miért nem vettem észre én???
Kiválóan teljesít, minden dolgozata 100%, az írás kivételével az 95%. Magatartása, szorgalma példás!!!! Azt hittem akkor minden oké...
Aztán este beszélgettünk, sírt, zokogott, előjött belőle mi a baj.Nagyon érzékeny gyerek.
Van egy lány, aki cseszteti. Egy lány az " alfahím", a vezér ( ismerem rég) akitől fél a többi, a főnök, aki kiközösítí az én lányomat! MIÉRT?? Azt mondja a Lili ha az említett lány ( példaként) nincs az udvaron, nincs gond, játszanak vele, jól érzi magát, de ha a lány is az udvaron van akkor szekálják, ő meg áll a tanár mellett. Még a hátizsákjat is megrugdalták!
Elcsukló hangon, halkan, ijesztően felnőttesen és fájdalmasan mondta ki: " Akkor nincsenek barátaim!"
Nagyon nehezen reagáltam le és valószínüleg nem is jól. Megöleltem és azt mondta neki, mi a barátai vagyunk és az iskolában is lesz neki, de ahhoz ott kell lenni és nem szabad félnie attól a lánytól, hanem nézze levegőnek, ne hagyja hogy uralkodjon rajta.
Hol az én nagyszájú lányom?!
Nehéz dolgok ezek, megint van mit megoldani. Nehéz ez, de megoldjuk.
Holnap megy iskolába. Mennie kell. Úgy érzem csak segíteni tudunk itthon támogatással, de ha kell akkor apa bemegy. Apa, mert apa higgadt és indulatmentes. Apát imádjuk.

Aztán szorosan megöleltem a Licit és elmondtam neki hogy ő a világ legjobb gyereke, hogy imádom és senkire le nem cserélném.

Még két nap suli, aztán csak a karácsony lesz a szívünkben, nem lesz gonoszkodó osztálytárs, eon, betegség és bánat.
Igyekszem nagyon pozitív lenni. Lénus már nem "röfög", a Lilit meg szorítva ölelem, az Isti meg kapcsolgathatja a hóembert....aztán ha ők vigyorognak boldogan, akkor feltöltődöm én is és kigyúlnak bennem a karácsonyi lélekfények.

2012. december 16., vasárnap

Áááááááá!!!!

Lili meggyógyult! :-)
Léna pedig annyira de annyira náthás. Sokszor szívjuk neki és csak szopizni hajlandó. Felváltva alszik a mellkasunkon. Borzasztó, annyira féltem! Mikor múlik már el???

Karácsonyi takarítással iszonyatosan le vagyok maradva, de legalább vasalnivaló nagyon kevéske van. Meg persze még vennem kell rénszarvasos wc papírt. Nem mellesleg még vásárolnunk is kell. Kajaügyileg.
A sütéssél jól állok, na persze van egy Lili nevű kiskuktám. Sütöttünk gesztényés szaloncukrot, diós és mákosbejglit, mézeskalácsot, nürnbergit és sajtos rudakat. Még szeretnék gyümölcskenyereket sütni.
A menü az összeállt.
24- én vacsira lesz dióleves, sült narancsos kacsa, sacher torta, persze fenyőalakú (vagy hóember, a Lili dönti majd el).
26- án meg megsütöm a bazi nagy pulykát gesztenyével mert sokan leszünk. Desszertnek vanilía torta lesz.
A többi napokon máshol eszünk.

Szombaton becsomagoltuk a Lilivel az ajándékokat. Igen a gyerekkel. Ő mégis elhiszi hogy majd a Jézuska teszi a fa alá.Persze az övét már én egyedül egy éjszaka becsomagoltam és elrejtettem.
Lili nagyon akart csomagolni én meg nagyon türelmetlen voltam vele. Tök lelkiismeret furdalásom van. Nem tudom mi bajom volt, de talán az a helyzet hogy a csomagolás csakis az én IMÁDOTT feladatom. Önző voltam. Ez most rossz érzés nagyon.
Meg is van a büntetésem...nem cimkéztem fel semmit, így fogalmam sincs melyik becsomagolt könyv kié...

Teljesen le vagyok egyébként törve, nagyon beárnyékolja az ádventet pici Lénusom betegsége.
Pedig úgy szeretem egyébként a készülődést.

Most megnézem a babámmal a mellkasomon a Kisasszonyok című filmet.
Még nem láttam azt mondják nagyon jó. Karácsonyos, kosztümös. Nekem való.

Erről jut eszembe még fenyőfánk sincs!

Holnap el kell mondanom a Lilinek hogy ő a legjobb gyerek világon!


2012. december 14., péntek

Katonai búcsúztatás

"Hónod alá nyúlnak, lágyan felemelnek,
Segítenek majd, hogy megmaradj embernek."

Ma temették a nagybátyám. Nagyon szép szertartás volt. Még nem voltam ilyen búcsúztatón.
Nagyon szép és megható volt.
Nem akarom ezt ragozni, de ennyit le szerettem volna írni.

Most karácsony lesz és én boldog akarok lenni.

2012. december 13., csütörtök

Fogtündér

A múltkori mozifilmben szerepelt a fogtündér is. Elég komoly szerepet kapott, kiderült ugyanis hogy a tejfogaink őrzik a gyermekkori emlékeinket. A fogtündérek segítenek visszaemlékezni a gyermekkorunkra.
Természetesen minden tejfogacskát a párna alá kell dugni lefekvés előtt és a tündér éjszaka elviszi azt és egy pénzt tesz a helyére.
Ma takarítás közben megtaláltam az én (díszdobozba gondosan elraktározott) tejfogaimat. Lilinek erről eszébe jutottak a saját fogacskái amit egy katicás, direkt erre a célra vásárolt dobozban gyűjtögetünk.
Boldogan futkosott fel és alá, hogy bizony ő ma beteszi őket a párnája alá és reggelre tuti elviszi a fogtündér. Abban is biztos volt hogy egy huszast talál majd a foga helyén. (Nem húszezrest, sima huszast.)
Jelentem nincs huszasom.De százasom az van. Megvártam míg elalszik a Lili hogy becsempésszem a pénzt a párnája alá, a fogat meg persze ki.
A Lilinek bazinagy párnája van, a fog meg nagyon picike.
Én megpróbáltam a lehető legóvatosabban és legdiszkrétebben kicsenni a fogat a párna alól. Nem ment. Aztán vártam, sokat. Vártam hogy elforduljon egy kicsit a Lili, hogy lejebb csússzon a feje a párnáról. A türelem meg fogat termett...szóval sikerült. Eldugtam a fogat az enyémek közé, persze megkülömböztető jelzéssel ellátva.
Ja és mind a nyolc kiesett tejfogát szeretné egyeséval a párnája alá rejteni. Ráadásul én javasoltam neki hogy naponta csak egy fogat dugjon el ( féltem ha egyszerre akarja őket húszasra cserélni sokat kell kotornom a feje alatt és lebukom).
Szeretem hogy hisz még ezekben a dolgokban. A Jézuskában is hisz. Szerintem ez jó. Olyan varázslatossá teszi az ünnepet.

Ha már tejfogak....
Lénusnak áttört az ötödik foga. Nagyon sokat forgolódott, sírdogált az éjjel. Mára meg hőmemelkedése lett. Nem tudom a fogtól- e, vagy elkapta- e a Lilitől betefgséget.
Hányt is, nem tudom hogy a betegségtől- e vagy azért mert a Lili túl nagy adagot tett a szájába és félrenyelt.
Nagyon nyügi is, szóval inkább ez betegség, ráadásul nekem is hőemelkedésem van.
De inkább most mint karácsonykor....
Holnap viszem őket orvoshoz és remélem hogy nagyon hamar egészséges lesz mindenki.
Ha betegek a gyerekek én mindig parázok. Az a hülye fejem!

Egy story a végére, bár nagyon gondolkodtam megírjam- e.
De végülis miért ne? :-)

Ritkán van hogy mindkét gyerek mélyen és egyszerre és nem túl későn elalszik.
Az olyan alkalmakat pedig ki kell használni 18 karikás programra.
Ezen alkalommal, Isti hátra döntötte a fejét egy szép pillanatban, amikoris a tarkójával pontosan a zenélő hóember apró bekapcsoló gombját nyomta meg. Az meg iszonyat hangosan elkezte énekelni és zenélni hogy 'Merry Christmas'.
A gyerekek nem keltek fel, mi meg azóta is ezen röhögünk.





2012. december 11., kedd

Vegyes

Szombaton elmentünk a Lilivel a moziba.
Annyira jó volt csak vele lenni és annyira jó volt tudni azt hogy a Lénus is szuperul elvan az apukájával.
A film az "Öt legenda" számomra lenyűgőző volt. Nem is a karácsonyról szól, sokkal inkább a csodába vetett hitről. Úgyanúgy meglehet nézni húsvétkor mint karácsonykor.
Mesevilágba kalauzol és arra bíztat hogy higgyünk az ünnepekben és abban amit jelentenek.

Nagyon sokat gondolkodtam azon hogy mi is az a karácsonyi hangulat. Hogy létezik - e egyátalán.
Abban biztos vagyok hogy tenni kell értel, magától nem fog megérkezni. Itt pedig most arra a szentimentális dologra gondolok hogy be kell engedni magunkba, magát a karácsonyt.
Figyelni kell az apró jeleket hogy melyik fogja megnyitni a szívünket. Lehet egy dalfoszlány, egy gyerekkori emléket idéző gondolat, egy illat, bármi.

Az igazi karácsonyi hangulat végigfut az ember gerince mellett, felmelegítí belülről és mosolygásra készteti.

Haragszom azokra az emberekre akik a saját karácsonyi elképzeléseiket rákényszerintik másokra, mert azzal megölik a karácsony szellemét.
Hiszem azt hogy el kell fogadnunk ki hogy szereti az ünnepet.
Halkan vagy hangosan, sok ajándékkal vagy kevéssel, sütve főzve vagy böjtölve.

Lili beteg, nem nagyon, talán időbe elkaptuk, de antibiotikumot azért szedni kell hogy ne terjedjen a fertőzés.

Na megyek, nézzük a Télaput!

2012. december 7., péntek

A mikuláscsomag- avagy anya ne újítson

Úgy gondoltam, mivel a Lili nem épp egy édességet szerető és magába tömő gyerek, na meg a húsvéti csokinyuszi termést épp a minap helyeztem a kukába, hogy idén a télapó egy jó minőségű télapócsokit és valami játékot hoz, a sok édesség helyett.
Meg is írtam az ősz szakállúnak a levelemet a fenti ötlettel és az öreg jóvá is hagyta.
Tegnap reggel Licikém csizmájába a jelenleg nagyon menőnek számító sminkeskönyv (nagyon csajos, a rajzolt arcokat lehet sminkelni) került.
Lili nagyon örült neki.
Este viszont elkomorodott.
Mondom neki, :
- Mi újság, mi a baj Lickám?
- Nem hozott csokit a télapó! A télapó édességet szokott hozni.
Na ezen nagyon meglepődtem, próbáltam elmagyarázni hogy miért azt hozta a mikulás amit hozott. Meg persze le is szúrtam szegényt hogy ne legyen már ilyen elégedetlen.

Aztán este virslit főztem, a ketchupm meg elfogyott. Lili vállalkozott rá hogy lefut a közeli kisboltba és vesz.
Adtam neki pénzt, öltözött és el is ment. Hamarosan boldogan ért haza.
VETT MAGÁNAK EGY MIKULÁSCSOMAGOT! ! !
Ráadásul közölte hogy tök jó mert féláron volt ( marhán oda kell figyelnem, mit mondok...).

Az nem érdekel mit gondol rólam a boltos, de a gyerek jelzését vettem. Nem újítok többet, a hagyomány az hagyomány, ráadásul a télapó zsákja: " cukrot, diót, mogyorót rejteget".

Megint tanultam a gyerektől.

u.i. Ma a klasszikus " Karácsonyi Éneket" nézzük meg a mozit áttettem holnapra, mert Lili nagyon fáradt volt tegnap este és gondolom ez ma sem lesz másként.

2012. december 6., csütörtök

December 6.

Tegnap a munkahelyem karácsonyi vacsoráján voltam.
Annyira izgultam hogy előző éjjel nem is tudtam rendesen aludni. :-)
Nagyon jó volt találkozni a kollégákkal. Annyira örültem nekik, olyen kedvesen fogadtak. Nagyon feltöltött. Boldoggá tesz hogy ilyen remek csapathoz tartozhatom.
Nagyon hiányoznak az emberek, a pörgés, de ugyanakkor rettenetesen élvezem a Kisbucimmal töltött napokat. Van úgy órákig csak csodálom a gyerekeim és nem csinálok semmi más.
Olyan jó ez!
Ma reggel meg megjött a mikulás!Volt ám öröm!
:-)
A Lili csizmájába került egy szaloncukor is amit nem én tettem oda. Nyílván megvan ennek a reális magyarázat, de én most úgy döntöttem hiszek a csodában.

Tegnapelőtt volt az első ( nem komoly) pánikrohamom.
Ránéztem az Istire, és ijedetn mondta, neki:
- Le vagyok maradva!
-???
-Még nem takarítottam ki, még nem sütöttem semmit!
- December negyedike van!!

Ma meg már hatodika! De ahogy ülök itt a rendetlenség közepén igenis kezdek nagyon izgulni hogy minden meglegyen. De stresszelni nem vagyok hajlandó.
A kocsiban már csak karácsonyi lemezeket hallgatok.
Míg a alszik a Lénus megnézem a 'Karácsony mindenáron' című filmet. Laza vígjáték.
Tegnap Brideget Jonest néztem, nem túl karácsonyi, de mégis úgy kezdődik, az ünneppel.

Holnap pedig moziba megyek a Lilivel. Csak ő meg én! Annyira várom, olyan régen voltam vele kettesben. Megnézzük az ' Öt legenda' című karácsonyi filmet! :-)

Boldog piros ruhás, fehér szakállú napot kívánok Mindenkinek!

2012. december 3., hétfő

December 3.


"Karácsony készűl, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!"
Wass Albert



Tegnap éjjel felkelt Lénus. Megtöltötte a pelust. Mindig felkel rá és kimegy az álom a szeméből.
Nekem is kiment. Nem is tudom, éjjel kettő lehetett.
Természetesen a leges - leges legjobb időpont arra, (ha már egyszer felkelt a gyerek) hogy az ember kihalássza a szekrény oldala és a fal közé beesett ádventi naptárat. Eddig nem tudtuk kivenni, újat készültem beszerezni.
Mert ugye még elsején beesett a nagy és nehéz szekrény oldalához, a vékony ablaknyitogatós,csokis naptár. Lilinek vettem, hát már jópár hete.
A nagy és nehéz szekrény teteje tele van mindennel. Nem tudom mi ez a minden, régóta készülünk rendbe tenni....
A nagy és nehéz, rendetlen szekrény jobb oldalán egy nagy és nehéz rendetlen íróasztal van, a bal oldala meg a falhoz simul. Na oda esett be a naptár, a bal oldalához. Az ujjam se fért be.
Elősként a radiátorra akasztható teregetővel próbálkoztam, az is beesett. Aztán odébb toltam nagyon halkan és lassan és lilia fejjel az asztalt. Fél centire sikerült talán megmozdítanom, remegett a monitor a tetején. Léna meg közben kacagott. Igaza is volt, nevetséges voltam.
Külömböző dolgokkal próbáltam kipiszkálni a bújdokló naptárat. A végén már a parketta szegély is a kezemben maradt, azt húztam végig a fal mellett és egyszercsak kiugrott a naptár a fal mellől és egyenesen orrba vágott.
Rettentő büszke voltam magamra, még akkor is, ha itt - ott behorpadt a papír a naptár kis ablakain.
Bucinak nagyon tetszett az elővarázsolt kincs, odaadtam neki had nézegesse.
Persze megrágcsálta a sarkát így elvettem tőle.
Letettem az ágy mellé, aztán amikor felálltam jól ráléptem.
Szegény naptár, nem jól indult neki az ádvent.
Megsimogattam és biztonságba helyeztem, aztán reggel diadalittasan vittem magammal, így ébresztettem fel a Lilit:
- Kiszedtem!!!! Egyből három ablakot nyithatsz!
Isti csodálkozva nézett rám, utoljára akkor láttam ilyennek az arcát, amikor egyszer nagyon régen, egy éjjel. egy keskeny panel folyosón, egyedül átvittem a francia ágyat az egyik szobából a másikba. (Külföldön volt és hiányzott, nem tudtam aludni és elfoglaltam magam.)


Napközben megnéztem a " Boldog Karácsonyt Miss King" című filmet. A Váratlan utazás című sorozat külön része. Nagyon szép, pityergős film.
Lili ma későn ért haza, nem én mentem érte, ezért közös karácsonyi tévézés nem volt, de pótolni fogjuk. Gyertyát azért gyújtottunk.

Jó lenne egy kis hó, de lagalább egy kis fehérség.




2012. december 2., vasárnap

Ádvent

Nem akarok a halállal foglalkozni.


Ádvent van. Ezt várom augusztus óta.
Minden nap szeretnék valamit tenni azért hogy közelebb hozzam a szívünkhöz az ünnepet.
A tegnapi nap " elcsúszott", így csak ma gyújtottunk gyertyát az ádventi díszünkön.
Azért a Grincset megnéztük. Minden nap szeretnék valami karácsonyit nézni, hallgatni, érezni.

Szóval, tegnap megnéztük a Grincset, ma pedig feldíszítettük a lakást.
Én még gyorsan készítek egy tervet, hogy semmi ne maradjon ki a készülődésből.
Különleges ez a karácsony. Lénusunk első karácsonya.
(Lilinek a nyolcadik, nekem a harmincharmadik, Istinek a harminckilencedik, a kapcsolatunknak meg a tizenegyedik.)

Léna megkapta az első babakekszét. Hú nagyon oda volt érte. Azóta, ha meglátja a kekszes dobozt már csapkod is a kis kezeivel örömében. A második kekszet már elfelezte a kutyával. A Pedró pedig aljas módon kihasználja hogy a Léna élvezi ahogy eteti.Folyton ott sündörög körülötte.
Megint fogzik, ismét két foga jön. Az első négy kis fogacska már teljesen kibújt.
Licikémnek fáj a füle, nagyon remélem hogy nem lesz beteg. Kezdi élvezni hogy lassan megtanul olvasni. Mindent elolvas. Folyamatosan betűz. :-)

Isti meg köztem most megint fellángolt valami hatalmas nagy szerelem. Mindig szeretjük egymást csak most lángol.

Esik a hó. Szép.



2012. december 1., szombat

Fekete

Ma meghalt autóbalesetben a nagybátyám.
Minden kavarog.
Holnap nem bírok elmenni a kollégám kisfiának a temetésére.
Önző vagyok?
Minden kavarog.