Léna ma megtalálta az ágy alatti játékgyűjteményben a Lili régi babáját.
Lili nem nagyon babázott, de ehhez az egyhez ragaszkodott egy ideig.
Még anno két évesen nézte ki magának a Sparban, aztán meghozta neki a télapó.
Egyszer el is hagytuk én meg vehettem neki ugyanolyat....:-)
Érdekes hogy pont ezt a babát szerezte meg magának KisBuci, biztos azért, ahogy egyszer Bóbita írta,mert ebben a játékban már benne van egy kisgyerek szeretete.
Léna betette a babát a pihenőszékbe, felültette a motorra, majd odatartotta hozzám hogy egyen, puszit is ad neki és mindenkinek megmutatja.
Ez az első dolog amivel, ó hogy fogalmazzam meg, amivel igaziból játszik, nemcsak nézegeti és rakosgatja, hanem a JÁTÉKA, a TÁRSA.
Alvás után felült, kezébe vette, ránézett és tisztán és érthetően azt mondta: BABA.
Eddig is mondogatt ezt a szót, de most nagyon konkrét volt és tartalommal is bírt.
Nehéz ezeket a dolgokat elmagyarázni.
Lili egész nap lázas volt, 38,8- al kelt. Nagyon gyenge, rossz nézni.
Délután megköszönte hogy ilyen szépen ápolom.
Mindenben szót fogad, nagyon meg akar gyógyulni.
Kerüli a Lénát amennyire lehet, mert nem akarja hogy beteg legyen.
A gyermekorvos és az asszisztense is nagyon meghatódott ezen.
Egyébként valami vírust kapott el szegény Lickám, remélem hamar túl lesz rajta és tényleg nem kapja el a Lénus.
Az imént nem volt láza, se hőemelkedése, tegnap óta először. Ez már biztosan egy jó jel.
2013. április 29., hétfő
2013. április 28., vasárnap
Lili beteg
Lázas, levert, rossz kedvű, fáj a torka ha nyel.
Olyan rossz érzés, nyugtalanít, sajnálom. :-(
Olyan rossz érzés, nyugtalanít, sajnálom. :-(
2013. április 27., szombat
Na ez pont két olyan pillanat volt amiért érdemes élni
Lili
A kávézó teraszán ülünk, társaságban.
Lilin látom hogy tétovázik, de aztán mégis megkérdezI:
"Anya vehetek magamnak mégegy gumicukrot?"
Ránézek, látom nagyon akarja.
Mondom neki: "oké persze, hozz mégegyet".
Ugrál örömében, majd közli hogy szeret.
Ránézek, egészen halkan szólok hozzá hogy más ne hallja:
"Ne ezért szeress!"
Rámnéz, elkomolyodik, átöleli a nyakamat, majd a fülembe leheli:
"Azért szeretlek, mert vagy."
Én is ezért szeretem őt, mert van, végtelenül szeretem, úgy ahogy van.
Léna
Ma megint elcsúsztunk alvásilag. Vagy csak megébredt félálomban és felélénkült. Nem tudom, de mindegy is.
Játszottunk, aztán hozzámdőlt, elkezte simogatni a kezem, szopizott. Nagyon békés, meleg érzés volt. Aztán elfektettem, ő elfordult, kicsi hátát tartotta felém, megsimogattam, erre visszafordult, nyitva volt még a kis szeme, de láttam rajta hogy már az ébrenlét és az álom határán van.
Lejebb csúsztam, szemem egy síkba került az övével, néztük egymást. Elmosolyodott. Csodás kicsi gyeremeki mosoly ült a csöpp szájára. Én is mosolyogtam, mondtam neki hogy szeretem.
Nem mondtam hogy mennyire, azt hiszem tudja anélkül is.
Aztán elaludt a mosollyal az arcán.
Azt hiszem ezeket a pillanatokat, ezt az estét nem fogom soha elfelejteni.
A kávézó teraszán ülünk, társaságban.
Lilin látom hogy tétovázik, de aztán mégis megkérdezI:
"Anya vehetek magamnak mégegy gumicukrot?"
Ránézek, látom nagyon akarja.
Mondom neki: "oké persze, hozz mégegyet".
Ugrál örömében, majd közli hogy szeret.
Ránézek, egészen halkan szólok hozzá hogy más ne hallja:
"Ne ezért szeress!"
Rámnéz, elkomolyodik, átöleli a nyakamat, majd a fülembe leheli:
"Azért szeretlek, mert vagy."
Én is ezért szeretem őt, mert van, végtelenül szeretem, úgy ahogy van.
Léna
Ma megint elcsúsztunk alvásilag. Vagy csak megébredt félálomban és felélénkült. Nem tudom, de mindegy is.
Játszottunk, aztán hozzámdőlt, elkezte simogatni a kezem, szopizott. Nagyon békés, meleg érzés volt. Aztán elfektettem, ő elfordult, kicsi hátát tartotta felém, megsimogattam, erre visszafordult, nyitva volt még a kis szeme, de láttam rajta hogy már az ébrenlét és az álom határán van.
Lejebb csúsztam, szemem egy síkba került az övével, néztük egymást. Elmosolyodott. Csodás kicsi gyeremeki mosoly ült a csöpp szájára. Én is mosolyogtam, mondtam neki hogy szeretem.
Nem mondtam hogy mennyire, azt hiszem tudja anélkül is.
Aztán elaludt a mosollyal az arcán.
Azt hiszem ezeket a pillanatokat, ezt az estét nem fogom soha elfelejteni.
2013. április 24., szerda
Köszönöm Nektek! (Liztől és Lalától kaptam)
Hát nagyon köszönöm hogy gondoltatok rám, nagyon jól esik. De tényleg.
Nem hittem volna, de egyre többet jelent nekem a blogolás, lesem ki mikor ír, érdekel mi van a többiekkel és jól esik írnom is, nyomtatásban látni az életünket. Ugyanakkor lassan kicsit másképp kell majd jelentkeznem, csak egy kicsit ugyan, de az a helyzet hogy Lili megtanult olvasni és nem mellékesen érti is amit olvas. Na meg persze írni is tud, a táblagépet pedig kiválóan kezeli, szóval bármikor idetalálhat. :-D
Alapjaiban én nem szeretem a láncolatokat, de ez jó, mert általa megismerhetünk további jó blogokat is, épp most keztem el olvasni azokat, akik feliratkoztak hozzám, de még nem olvastam Őket, vagy csak részlegesen.
Íme a szabályok:
1. Megemlítjük, hogy kitől kaptuk a díjat.
Én Liztől és Lalától kaptam, lejebb limkelem is. Nagyon köszönöm!
2. Felsorolunk 4 bloggert, akinél 200-nál kevesebb a feliratkozott rendszeres olvasók száma.
3. Egy-egy kommentet hagyunk a kiválasztott 4 blogon a díjazásról.
Az általám választott 4 blogger. Nem tudom ér- e visszajelölni, de nem is érdekel, mert én ezt most így érzem.
1. Liz és Dorka
Őket olvastam elsőként, Maca szonográfusra rákeresve táláltam rájuk.Azóta az életem részei és Liztől rengeteget tanulok, főleg azt hogy kiálljak magamért. Ha nem vetődöm a blogjára, tán soha nem nyitok sajátot és az rossz lenne, mert sokat ad nekem a blogtársadalom. Dorkát meg imádom.
2. Dóri és Pacus aki Ádám
Dóri iratkozott del elsőként hozzám és akkor is örült nekem amikor fél év után újra írtam. 3 hét volt a terhességünk között szóval ittam minden szavát. Sok mindenben egyetértek vele,lelkitársamnak érzem. Ja és nem mellékesen Adám lesz a Léna férje, nem baj ha 4 nappal fiatalabb. :-))))))
3. Bóbitáék
Még nem értettem a blogoláshoz, mert akkor nyílván Lizen vagy Dórin keresztül jutottam volna el hozzájuk. De nem én a gugli álltal, konkrétan Dr. Csenge Titanillára keresve találtam rájuk és pont abba a történetben keztem bele amikor elveszítették Kismálnát. Szomorú voltam aztán olyan erővel szorítottam Dorottyának hogy az hihetetlen. AnaMóniBóbita pedig fantasztikusan ír. Nagyon szeretem a stílusát, no meg ő is lélekrokon Nekem.
4.Lala új a régi blogja pedig most látom hogy meghívós lett
Laura, 20 éves, pár nap és újra anya lesz. Harmadszor. Elsőként a régi blogját olvastam el, pont akkor amikor az utolsó posztot írta, aztán belekezdett az újba.Most vettem észre hogy a régi blogja bezárult.
Pedig érdemes elolvasni, kérjetek meghívót! Olyan mélységekből állt fel ez a lány ahol 100- ból 90- en elvesznek. Én csodálom érte.
Hihetelen ereje van ennek a lánynak én csodálom őt, ma már példás anya.
Nagyon ajánlom a régi és az új blogját is.
Amúgy meg a többieket is nagyon szeretem, mindenkitől van mit tanulni. Izgulok II. Béláért, Bogarért, Vickyért, Petrát és Lilyt is figyelemmel kísérem, csodálom Szabit, az ikreket olvasok zárt blogokat is, megaztán most kezdem a többieket akik feliratkoztak hozzám és még csak felületesen néztem be hozzájuk (bocs), nincs is mindenkihez meghívóm, kaphatok?
Szóval mégegyszer köszönöm, nagyon jól esik és híztam mellben két kilót. :-)
Nem hittem volna, de egyre többet jelent nekem a blogolás, lesem ki mikor ír, érdekel mi van a többiekkel és jól esik írnom is, nyomtatásban látni az életünket. Ugyanakkor lassan kicsit másképp kell majd jelentkeznem, csak egy kicsit ugyan, de az a helyzet hogy Lili megtanult olvasni és nem mellékesen érti is amit olvas. Na meg persze írni is tud, a táblagépet pedig kiválóan kezeli, szóval bármikor idetalálhat. :-D
Alapjaiban én nem szeretem a láncolatokat, de ez jó, mert általa megismerhetünk további jó blogokat is, épp most keztem el olvasni azokat, akik feliratkoztak hozzám, de még nem olvastam Őket, vagy csak részlegesen.
Íme a szabályok:
1. Megemlítjük, hogy kitől kaptuk a díjat.
Én Liztől és Lalától kaptam, lejebb limkelem is. Nagyon köszönöm!
2. Felsorolunk 4 bloggert, akinél 200-nál kevesebb a feliratkozott rendszeres olvasók száma.
3. Egy-egy kommentet hagyunk a kiválasztott 4 blogon a díjazásról.
Az általám választott 4 blogger. Nem tudom ér- e visszajelölni, de nem is érdekel, mert én ezt most így érzem.
1. Liz és Dorka
Őket olvastam elsőként, Maca szonográfusra rákeresve táláltam rájuk.Azóta az életem részei és Liztől rengeteget tanulok, főleg azt hogy kiálljak magamért. Ha nem vetődöm a blogjára, tán soha nem nyitok sajátot és az rossz lenne, mert sokat ad nekem a blogtársadalom. Dorkát meg imádom.
2. Dóri és Pacus aki Ádám
Dóri iratkozott del elsőként hozzám és akkor is örült nekem amikor fél év után újra írtam. 3 hét volt a terhességünk között szóval ittam minden szavát. Sok mindenben egyetértek vele,lelkitársamnak érzem. Ja és nem mellékesen Adám lesz a Léna férje, nem baj ha 4 nappal fiatalabb. :-))))))
3. Bóbitáék
Még nem értettem a blogoláshoz, mert akkor nyílván Lizen vagy Dórin keresztül jutottam volna el hozzájuk. De nem én a gugli álltal, konkrétan Dr. Csenge Titanillára keresve találtam rájuk és pont abba a történetben keztem bele amikor elveszítették Kismálnát. Szomorú voltam aztán olyan erővel szorítottam Dorottyának hogy az hihetetlen. AnaMóniBóbita pedig fantasztikusan ír. Nagyon szeretem a stílusát, no meg ő is lélekrokon Nekem.
4.Lala új a régi blogja pedig most látom hogy meghívós lett
Laura, 20 éves, pár nap és újra anya lesz. Harmadszor. Elsőként a régi blogját olvastam el, pont akkor amikor az utolsó posztot írta, aztán belekezdett az újba.Most vettem észre hogy a régi blogja bezárult.
Pedig érdemes elolvasni, kérjetek meghívót! Olyan mélységekből állt fel ez a lány ahol 100- ból 90- en elvesznek. Én csodálom érte.
Hihetelen ereje van ennek a lánynak én csodálom őt, ma már példás anya.
Nagyon ajánlom a régi és az új blogját is.
Amúgy meg a többieket is nagyon szeretem, mindenkitől van mit tanulni. Izgulok II. Béláért, Bogarért, Vickyért, Petrát és Lilyt is figyelemmel kísérem, csodálom Szabit, az ikreket olvasok zárt blogokat is, megaztán most kezdem a többieket akik feliratkoztak hozzám és még csak felületesen néztem be hozzájuk (bocs), nincs is mindenkihez meghívóm, kaphatok?
Szóval mégegyszer köszönöm, nagyon jól esik és híztam mellben két kilót. :-)
2013. április 22., hétfő
Ez van
Háromnegyed 12. Este háromnegyed tizenkettő, vagyis majdnem éjfél. Igen.
Lénus jelenleg a kislabdát a kiskockába helyezi be és ha sikerül neki akkor hangosan örül.
Úgy bólogat hozzá hogy majdnem leesik a feje. OLYAN CUKI!!!!
Rájöttem mi van....merthogy most se fogzás, se front nem havar be.
Bucika szokott egyet, egy rövidet szunyálni hét óra felé, anélkül nem bírná a fürdés és hasonló procedúrákat. (Most éppen a tálkába teszi a kockát és abba a labdát.)
Egy ideje pedig azt vettem hogy elhagyja ezt az alvást, de nem mindig.
Ma például kihagytuk a miniszunyát, mert magára öntött egy kis üveg vizet így apa gyorsan megfürdette.
Fürdés után bealudt, majd most este fél 11- kor kipihenve kelt. Próbáltam hogy elaludjon ismét, de nagyon jó kedve van, most fárasztom.
Amúgy nyugodt vagyok, tudom hogy ez is elmúlik, Lili már olyan nagylány, ilyenkor úgy örülök hogy van olyan babusgatni valónk aki hagyja is magát puszilgatni, CSAK ne volnék olyan álmos. De nem baj, mert holnap majd alszunk, a takarítás meg megvár. Remélem tényleg tudom majd olyan lazán venni a dolgot (a takarítás témájában) ahogy most leírtam.
Csöpög az eső, tavasz illat száll be az ablakon! :-)
Azért: Nagyon résen kell lennem alvásilag.
Bár kiszámoltam úgy 5 év múlva már esélyes hogy akkor alszom javarészt amikor akarok.
Úgy 3 évig, mert utána tuti jön Lilinek a bulizós időszak és akkor úgysem alszom majd a "mikor ér már haza" para miatt. :-)
Na megyek, rakosgatjuk a lóra a kakast..nem vagyok pervez...csak a Brémai muzsikusokból ennyi állat van jelenleg jelen.
.....
.....
.....
Azért mindenkit utálok aki most jóízűen alszik. Kivéve a Lilit.:-)
Lénus jelenleg a kislabdát a kiskockába helyezi be és ha sikerül neki akkor hangosan örül.
Úgy bólogat hozzá hogy majdnem leesik a feje. OLYAN CUKI!!!!
Rájöttem mi van....merthogy most se fogzás, se front nem havar be.
Bucika szokott egyet, egy rövidet szunyálni hét óra felé, anélkül nem bírná a fürdés és hasonló procedúrákat. (Most éppen a tálkába teszi a kockát és abba a labdát.)
Egy ideje pedig azt vettem hogy elhagyja ezt az alvást, de nem mindig.
Ma például kihagytuk a miniszunyát, mert magára öntött egy kis üveg vizet így apa gyorsan megfürdette.
Fürdés után bealudt, majd most este fél 11- kor kipihenve kelt. Próbáltam hogy elaludjon ismét, de nagyon jó kedve van, most fárasztom.
Amúgy nyugodt vagyok, tudom hogy ez is elmúlik, Lili már olyan nagylány, ilyenkor úgy örülök hogy van olyan babusgatni valónk aki hagyja is magát puszilgatni, CSAK ne volnék olyan álmos. De nem baj, mert holnap majd alszunk, a takarítás meg megvár. Remélem tényleg tudom majd olyan lazán venni a dolgot (a takarítás témájában) ahogy most leírtam.
Csöpög az eső, tavasz illat száll be az ablakon! :-)
Azért: Nagyon résen kell lennem alvásilag.
Bár kiszámoltam úgy 5 év múlva már esélyes hogy akkor alszom javarészt amikor akarok.
Úgy 3 évig, mert utána tuti jön Lilinek a bulizós időszak és akkor úgysem alszom majd a "mikor ér már haza" para miatt. :-)
Na megyek, rakosgatjuk a lóra a kakast..nem vagyok pervez...csak a Brémai muzsikusokból ennyi állat van jelenleg jelen.
.....
.....
.....
Azért mindenkit utálok aki most jóízűen alszik. Kivéve a Lilit.:-)
2013. április 18., csütörtök
Elmúlt a szívritmuszavarom
Ha! Igen, újabban, amióta NORMÁLISAN mérek és nem a térdemre támaszkodva, és mocorgás valamint duma nélkül kibírom, akkor TÖKÉLETES a vérnyomásom.
Hipochondria, na ez van, vagyis majdnem csak lett nekem, mert megráztam magam és úgy döntöttem hogy jól vagyok. Hát jobban is vagyok. Az összes testi tünetem a lelki hullámvasútam valamint a kimerültség okozza (tudom hogy lassan megy a másik blog, de majd igyekszem, kell az erő hozzá).
Na de miért merültem ki, illetve mik a kimerültség tünetei?
Merthogy pár kivételtől eltekintve azért Kisbuci ugyancsak jó alvó gyerek.
Nem akarok mindig az epémre hivatkozni, most már leszokom róla, de amikor megoperáltak, akkor ugye Buci 5 és 3/4 hónapos volt, lelkileg nagyon megviselt és azóta félek a betegségektől.
De kezdjük az elején:
1. Végigrettegett ( nem melléles hogy a 32. hétig dolgoztam és + 100 órával jöttem el) teresség.
2. Szülés, gyerekágy.
3. Szoptatás.
4. Epegörcsök, szigorú epediéta a szoptatás mellett.
5. Rövid idő alatt sok fogyás a diéta miatt. (Jött vissza.)
6. Epeműtét.
7. Hasnyálmirigy gyulladás, null diéta, nem evés, nem ivás.
8. Műtét utáni lábadozás és anyatej mennyiségének visszaszerzése (sok energiát vett el, de sikerült!!!)
9. 2012 végéig epediéta.
10. Decemberben többször beteg gyerkőcök, sok éjszakázás, Léna alvásának kitolódása.
11. Ünnepi hajrá és nem alvás.
12. Nemalvások fogzás miatt.
13. Nem alvás internezetés miatt ( mert barom vagyok.)
14. Folyamatos kitekeredés a szopi miatt, kényelmetlen fekvés, valamint Buci cipelése a bal oldalamon.
15. Stressz.
16. Ha babám, gyerekem van, nem akkor alszom amikor fáradt vagyok, vagy akarok. Sokszor ezért túlpörgök aztán lesek az alvó gyerekek mellett.
Szóval, na most nem sajnáltatom magam, ellenkezőleg!!!! Le kellett írnom ezeket hogy ne érezzem magam nyominak azért mert az utóbbi időben kicsit kimerültem: hányingerem volt, szédültem, szorított a mellkasom, zsibbadtam, a bal oldalam is fájt, bár azért mert meghúztam és elfeküdtem. Már vezetni se akartam, mert mi lesz ha rosszul leszek, aztán hátul meg ott van a gyerek/ ek.
A fenti tünetekből azt gondoltam hogy hú milyen beteg lehetek és majd megint kórházba kell mennem, ezeken aztán úgy felhúztam magam hogy szó szerint rosszul voltam.
Aztán elkeztem tudatosan lazítani, na nem egyedül vagyok ilyen ügyes hanem egy PROFI kineziológus segített. Most sokkal jobban vagyok, tudom hogy nincs semmi testi bajom, csak kicsit összejött, kicsit "sok" volt. Valamint tudom az értekeimet, megtanulok nem foglalkozni a " jó akarókkal" ,olyanokkal akik nem számítanak. Az életem, a gondolataimat én irányítom. CSODÁS gyerekeket kaptam az élettől, nagyon HÁLÁS vagyok értük.
Sokan szeretnek és sokszor amikor magányos vagyok egy hosszú nap után, akkor leülök és azokra az emberekre gondolok akik velem vannak, akiket felhívhatok, ha erre gondolok megnyugszom. NEM VAGYOK EGYEDÜL. Itt van nekem a FÉRJEM az én CSODÁLATOS férjem, aki mindenben támogat, aztán itt az anyu, a testvéreim, a nagypapám. Bölcsis Andi barátném (bocs Andi ez a neved nálunk) aki sosem felejtett el, Évi akivel egyre jobb a kapcsolatunk, Nyunyikám, Csilla, Anita a fóldszintről,Ancsikám, Másik Évi, Anikó, Krisztáék, akiket fényévente ugyan de azért találkozunk, aztán Móni aki akkor sietett a segítségemre amikor a legjobban kellett. Nem akarok kihagyni senkit, mert vannak még akikel nem olyan szoros a viszony, de mindig jól esik találkozni, hátba veregetni úgy mint Gyuluskámat és a többi kedves kollégám. Vagy akik még a tini koromból vannak, akiket millió évente látok és mégis ugyanott tudjuk folytatni ahol abbahagytuk, DR.BB, T. Andi és a többiek.
Meg itt vagytok Ti is, akiki kiváncsiak vagytok rám és elolvastok és van hozzám pár jó szavatok. KÖSZÖNÖM!
Hipochondria, na ez van, vagyis majdnem csak lett nekem, mert megráztam magam és úgy döntöttem hogy jól vagyok. Hát jobban is vagyok. Az összes testi tünetem a lelki hullámvasútam valamint a kimerültség okozza (tudom hogy lassan megy a másik blog, de majd igyekszem, kell az erő hozzá).
Na de miért merültem ki, illetve mik a kimerültség tünetei?
Merthogy pár kivételtől eltekintve azért Kisbuci ugyancsak jó alvó gyerek.
Nem akarok mindig az epémre hivatkozni, most már leszokom róla, de amikor megoperáltak, akkor ugye Buci 5 és 3/4 hónapos volt, lelkileg nagyon megviselt és azóta félek a betegségektől.
De kezdjük az elején:
1. Végigrettegett ( nem melléles hogy a 32. hétig dolgoztam és + 100 órával jöttem el) teresség.
2. Szülés, gyerekágy.
3. Szoptatás.
4. Epegörcsök, szigorú epediéta a szoptatás mellett.
5. Rövid idő alatt sok fogyás a diéta miatt. (Jött vissza.)
6. Epeműtét.
7. Hasnyálmirigy gyulladás, null diéta, nem evés, nem ivás.
8. Műtét utáni lábadozás és anyatej mennyiségének visszaszerzése (sok energiát vett el, de sikerült!!!)
9. 2012 végéig epediéta.
10. Decemberben többször beteg gyerkőcök, sok éjszakázás, Léna alvásának kitolódása.
11. Ünnepi hajrá és nem alvás.
12. Nemalvások fogzás miatt.
13. Nem alvás internezetés miatt ( mert barom vagyok.)
14. Folyamatos kitekeredés a szopi miatt, kényelmetlen fekvés, valamint Buci cipelése a bal oldalamon.
15. Stressz.
16. Ha babám, gyerekem van, nem akkor alszom amikor fáradt vagyok, vagy akarok. Sokszor ezért túlpörgök aztán lesek az alvó gyerekek mellett.
Szóval, na most nem sajnáltatom magam, ellenkezőleg!!!! Le kellett írnom ezeket hogy ne érezzem magam nyominak azért mert az utóbbi időben kicsit kimerültem: hányingerem volt, szédültem, szorított a mellkasom, zsibbadtam, a bal oldalam is fájt, bár azért mert meghúztam és elfeküdtem. Már vezetni se akartam, mert mi lesz ha rosszul leszek, aztán hátul meg ott van a gyerek/ ek.
A fenti tünetekből azt gondoltam hogy hú milyen beteg lehetek és majd megint kórházba kell mennem, ezeken aztán úgy felhúztam magam hogy szó szerint rosszul voltam.
Aztán elkeztem tudatosan lazítani, na nem egyedül vagyok ilyen ügyes hanem egy PROFI kineziológus segített. Most sokkal jobban vagyok, tudom hogy nincs semmi testi bajom, csak kicsit összejött, kicsit "sok" volt. Valamint tudom az értekeimet, megtanulok nem foglalkozni a " jó akarókkal" ,olyanokkal akik nem számítanak. Az életem, a gondolataimat én irányítom. CSODÁS gyerekeket kaptam az élettől, nagyon HÁLÁS vagyok értük.
Sokan szeretnek és sokszor amikor magányos vagyok egy hosszú nap után, akkor leülök és azokra az emberekre gondolok akik velem vannak, akiket felhívhatok, ha erre gondolok megnyugszom. NEM VAGYOK EGYEDÜL. Itt van nekem a FÉRJEM az én CSODÁLATOS férjem, aki mindenben támogat, aztán itt az anyu, a testvéreim, a nagypapám. Bölcsis Andi barátném (bocs Andi ez a neved nálunk) aki sosem felejtett el, Évi akivel egyre jobb a kapcsolatunk, Nyunyikám, Csilla, Anita a fóldszintről,Ancsikám, Másik Évi, Anikó, Krisztáék, akiket fényévente ugyan de azért találkozunk, aztán Móni aki akkor sietett a segítségemre amikor a legjobban kellett. Nem akarok kihagyni senkit, mert vannak még akikel nem olyan szoros a viszony, de mindig jól esik találkozni, hátba veregetni úgy mint Gyuluskámat és a többi kedves kollégám. Vagy akik még a tini koromból vannak, akiket millió évente látok és mégis ugyanott tudjuk folytatni ahol abbahagytuk, DR.BB, T. Andi és a többiek.
Meg itt vagytok Ti is, akiki kiváncsiak vagytok rám és elolvastok és van hozzám pár jó szavatok. KÖSZÖNÖM!
2013. április 17., szerda
Fúria (igazaból amazon) koszos törölközőben
Az van hogy az alattunk lévő lakásba új lakók költöznek és most felújítanak.
Előre mondom nem bántottak, kedvesek egy fiatal és igazából szimpatikus pár.
Na mármost, vasárnap reggel (másoknak délelőtt) fúrásra keltem ami igencsak rosszul esett a fél hármas elalvásom miatt és hát Buci sem tudott aludni amitől persze borult a napunk és a szülinapja végén, vendégek ide vagy oda el kellett vinnem aludni, kitolódott az alvása aminek az lett az eredménye hogy megint éjjel aludt el.
Aztán persze hétfőn irgalmatlan kopogásra keltem, mindenkinek reggeli időpontban.
Nyugtattam magam hogy ez van, mégiscsak meg kell csinálniuk a lakást.
Aztán amikor kiléptem a lépcsőházba, a h. kutyánk ( ilyenkor nem Pedró) lefutott a lepcsőn és én hiába hívtam vissza nem jött, csak visszanézett rám és rohant le a tavaszba. Esküszöm csak azért nem emelte fel a középső ujját bemutatva nekem, mert nem tudja. Gyorsan mérlegeltem és a gyereket magára hagyva utána loholtam, és a szívem ezerrel vert és csak a gyerek járt az eszembe, mert mint tudjuk a nagy bajok akkor történnek amikor anyuka egy pillanatra nem figyel...
Szerencsére baj az nem lett, de az idegállapotomat negatívan befolyásolta a ház előtt cigarettázó és kaput tárva- nyitva hagyó jó munkás ember, aki bámulta hogy éppen lelép a kutya majd simán letegezve megérdeklődte hogy énenyém - e az eb.
Aztán délután megint szét akartak verni valamit és egy üres lakás az kong, a gyerek meg nem alszik tőle. A folytonos ajtócsapkodásról és hupogásról nem is beszélve.
Aztán ma megint éktelen zajra keltem, nagyon reggel. Vagyis keltünk. Gyorsan rendet raktam és sétáltunk és sétáltunk és sétaltunk....hazatérés után nem sokkal, 16:37- kor, a harmadik visítva kelés után, amit a flexelés és egyéb ismeretlen eredetű puffanó zajok okoztak, idegtől remegve lementem és kopogtam:
- Helló, meddig tart még? Itt a tulaj? (Az asztalos volt ott.)
- Nincs, hát a hangos része úgy egy órát.
- Nem, na ne haragudj én értem hogy meg kell csinálni meg ilyenek, de itt családok laknak, munkából megtérve pihennének, én nem bírok többet sétálni és volna itthon dolgom, de a gyerek meg aludna, mert ha ma is éjjelezni fog mert este nyolcra tolja a délutáni pihit, akkor én leszek az agresszív kismalac, ja és kérem tessék már elállni a ház kocsibeállójáról mert ha hazajön a férjem hol fog parkolni? (Igen, nem vagyok rá büsze de ezt mondtam, de nem bunkón inkább könyörögve.)
Csend lett, gyors altatásba keztem a francia ágyon, ledobtam az össze utcai ruhám (mert azzal nem fekszem ágyneműbe, mert nekem kérem elveim vannak), lehúztam a redőnyt is.
Léna két perc alatt félálomba volt, de a cicim még nem adta vissza.
Erre kopogtak. Gondoltam én ki nem megyek basszus, végre csend van, végre alszik a gyerek.
Megint kopogtak, aztám megint. Erre kihúztam a gyerek fogai közül a bimbóm, égető és fájdalmas érzések közepette.
Magamra tekertem egy törölközőt, ami azért is gáz volt mert a szennyesből húztam ki és tök redva volt, így nyitottam ajtót.....az új lakónak.
Nyugis a srác mert nem menekült el visítva, vagy mégse vagyok annyira rossz esztétikai látvány.
Mondta beszéljük meg, én valami ilyet zúdítottam rá:
Ne haragudj, de itthon is van dolgom nem érek rá egész nap flangálni, vasárnap ismi volt, nem aludt a gyerek, a szülinapján (erre azt mondta hogy dehát csak fél órát fúrt, honnan is tudná, hogy ezzel borult a napunk) meghogy én értem őt, de miért egész nap és én sem fogom majd megengedni hogy a gyerek éjjel kettőkor a feje felett motorozzon (bár ez a Léna sebességét tekintve minimális zajjal jár) vagy merőkanállal üsse a padlót mert este 11- kor frissen kel azt gondolván hogy a délutáni alvásán van éppen túl.
Szegény srác csak nézett és láttam rajta hogy nem érti, még megkértem az előbb említett parkoló szabadon hagyására is, mert marhára beállt már a bal oldalam, mert a Léna 50 gr, híján 10 kg és nem mindegy mekkora távon cipelem, általában több reklámszator társaságában.
Ja és mondtam olyanokat is hogy már remegek a fáradtságtól és értsen meg. Arról persze kussoltam hogy nem hallom a sorozatomat, a Gyanú árnyékában címűt (tudom ez már a megagáz kategória). MINDEZT KOSZOS TÖRÖLKÖZŐBE CSAVARVA!!!!! MEZÍTLÁB!
Szóval én voltam a totális hisztikirálynő sőt fúria és most marhára nem vagyok rá büszke.
Az új szomszéd kért még öt percet, amire mondtam hogy persze- persze mert tényleg nem akarok kicseszni vele, meg külömben is ki vagyok én hogy az engedélyem kelljen. (Sűrgősen elő kell vennem a Lili " Ly vagy j? " című gyakorlóját mert a neten néztem meg hogy írják hogy engedély, amúgy sem írok helyesen de a legtöbb elírás a h. érintőkepernyő miatt van, a mobilalkalmazáson meg nincs javító program.)
Istinek mailben beszámoltam nagyon röviden, ez volt a mail váltás:
"Itt volt a srác normális volt, parkolót is megbeszéltem vele."
Válasz:
"akkor az előbb kivel beszéltél? melóssal?
mindjárt indulok
PUSSSSZZZZI te zsoké!!!!!"
ZSOKÉ? Minimum amazon, azért mert nincs olyan testem akkor már nem is lehetek az?
Igazából épp most szokom le arról hogy azon agyaljak ki mit gondol rólam, de ahogy az asztalos srác rámnézett.....
Előre mondom nem bántottak, kedvesek egy fiatal és igazából szimpatikus pár.
Na mármost, vasárnap reggel (másoknak délelőtt) fúrásra keltem ami igencsak rosszul esett a fél hármas elalvásom miatt és hát Buci sem tudott aludni amitől persze borult a napunk és a szülinapja végén, vendégek ide vagy oda el kellett vinnem aludni, kitolódott az alvása aminek az lett az eredménye hogy megint éjjel aludt el.
Aztán persze hétfőn irgalmatlan kopogásra keltem, mindenkinek reggeli időpontban.
Nyugtattam magam hogy ez van, mégiscsak meg kell csinálniuk a lakást.
Aztán amikor kiléptem a lépcsőházba, a h. kutyánk ( ilyenkor nem Pedró) lefutott a lepcsőn és én hiába hívtam vissza nem jött, csak visszanézett rám és rohant le a tavaszba. Esküszöm csak azért nem emelte fel a középső ujját bemutatva nekem, mert nem tudja. Gyorsan mérlegeltem és a gyereket magára hagyva utána loholtam, és a szívem ezerrel vert és csak a gyerek járt az eszembe, mert mint tudjuk a nagy bajok akkor történnek amikor anyuka egy pillanatra nem figyel...
Szerencsére baj az nem lett, de az idegállapotomat negatívan befolyásolta a ház előtt cigarettázó és kaput tárva- nyitva hagyó jó munkás ember, aki bámulta hogy éppen lelép a kutya majd simán letegezve megérdeklődte hogy énenyém - e az eb.
Aztán délután megint szét akartak verni valamit és egy üres lakás az kong, a gyerek meg nem alszik tőle. A folytonos ajtócsapkodásról és hupogásról nem is beszélve.
Aztán ma megint éktelen zajra keltem, nagyon reggel. Vagyis keltünk. Gyorsan rendet raktam és sétáltunk és sétáltunk és sétaltunk....hazatérés után nem sokkal, 16:37- kor, a harmadik visítva kelés után, amit a flexelés és egyéb ismeretlen eredetű puffanó zajok okoztak, idegtől remegve lementem és kopogtam:
- Helló, meddig tart még? Itt a tulaj? (Az asztalos volt ott.)
- Nincs, hát a hangos része úgy egy órát.
- Nem, na ne haragudj én értem hogy meg kell csinálni meg ilyenek, de itt családok laknak, munkából megtérve pihennének, én nem bírok többet sétálni és volna itthon dolgom, de a gyerek meg aludna, mert ha ma is éjjelezni fog mert este nyolcra tolja a délutáni pihit, akkor én leszek az agresszív kismalac, ja és kérem tessék már elállni a ház kocsibeállójáról mert ha hazajön a férjem hol fog parkolni? (Igen, nem vagyok rá büsze de ezt mondtam, de nem bunkón inkább könyörögve.)
Csend lett, gyors altatásba keztem a francia ágyon, ledobtam az össze utcai ruhám (mert azzal nem fekszem ágyneműbe, mert nekem kérem elveim vannak), lehúztam a redőnyt is.
Léna két perc alatt félálomba volt, de a cicim még nem adta vissza.
Erre kopogtak. Gondoltam én ki nem megyek basszus, végre csend van, végre alszik a gyerek.
Megint kopogtak, aztám megint. Erre kihúztam a gyerek fogai közül a bimbóm, égető és fájdalmas érzések közepette.
Magamra tekertem egy törölközőt, ami azért is gáz volt mert a szennyesből húztam ki és tök redva volt, így nyitottam ajtót.....az új lakónak.
Nyugis a srác mert nem menekült el visítva, vagy mégse vagyok annyira rossz esztétikai látvány.
Mondta beszéljük meg, én valami ilyet zúdítottam rá:
Ne haragudj, de itthon is van dolgom nem érek rá egész nap flangálni, vasárnap ismi volt, nem aludt a gyerek, a szülinapján (erre azt mondta hogy dehát csak fél órát fúrt, honnan is tudná, hogy ezzel borult a napunk) meghogy én értem őt, de miért egész nap és én sem fogom majd megengedni hogy a gyerek éjjel kettőkor a feje felett motorozzon (bár ez a Léna sebességét tekintve minimális zajjal jár) vagy merőkanállal üsse a padlót mert este 11- kor frissen kel azt gondolván hogy a délutáni alvásán van éppen túl.
Szegény srác csak nézett és láttam rajta hogy nem érti, még megkértem az előbb említett parkoló szabadon hagyására is, mert marhára beállt már a bal oldalam, mert a Léna 50 gr, híján 10 kg és nem mindegy mekkora távon cipelem, általában több reklámszator társaságában.
Ja és mondtam olyanokat is hogy már remegek a fáradtságtól és értsen meg. Arról persze kussoltam hogy nem hallom a sorozatomat, a Gyanú árnyékában címűt (tudom ez már a megagáz kategória). MINDEZT KOSZOS TÖRÖLKÖZŐBE CSAVARVA!!!!! MEZÍTLÁB!
Szóval én voltam a totális hisztikirálynő sőt fúria és most marhára nem vagyok rá büszke.
Az új szomszéd kért még öt percet, amire mondtam hogy persze- persze mert tényleg nem akarok kicseszni vele, meg külömben is ki vagyok én hogy az engedélyem kelljen. (Sűrgősen elő kell vennem a Lili " Ly vagy j? " című gyakorlóját mert a neten néztem meg hogy írják hogy engedély, amúgy sem írok helyesen de a legtöbb elírás a h. érintőkepernyő miatt van, a mobilalkalmazáson meg nincs javító program.)
Istinek mailben beszámoltam nagyon röviden, ez volt a mail váltás:
"Itt volt a srác normális volt, parkolót is megbeszéltem vele."
Válasz:
"akkor az előbb kivel beszéltél? melóssal?
mindjárt indulok
PUSSSSZZZZI te zsoké!!!!!"
ZSOKÉ? Minimum amazon, azért mert nincs olyan testem akkor már nem is lehetek az?
Igazából épp most szokom le arról hogy azon agyaljak ki mit gondol rólam, de ahogy az asztalos srác rámnézett.....
2013. április 14., vasárnap
A legszebb szülinapi ajándék
Nagyon jól sikerült a szülinap, Lénus nagyon élvezte és a legjobban a szülinapi lufidekorációnak örült. :-)
Viszont a legszebb ajándékot a Lilitől kapta, amit anya gondosan megőríz és majd ha elég nagy lesz hozzá megkapja.
A Nagytesó egy saját készítésű szív alakú képeslapot készített (az első fotón ez van a kezében, készül átadni) amiben ez áll:
" MA VAN A KISHUGOM SZÜLINAPJA 1 ÉVES LETT A LÉNA."
Aztán hangjegy rajzok következnek. majd:
"HAPPI BÖRZDÉC UJU HAPPY BÖRZDÉC UJU HAPPY BÖRZDÉC UJÚ, BOLDOG SZÜLINAPOT HUGICA!"
Majd egy szívben ez van írva:
" Boldog szülinapot, szeretlek Léna. Happi börzdecuju."
Ugye hogy hú meg há?? Anya ilyenkor a legboldogabb!
Amit Lénus születéséről írtam, az itt található.
A köszöntésket és a jókívánságaitokat meg nagyon köszönjük!
Ígérem legközelebb hosszabb leszek, de alvó gyerek mellett blogot írni, hulla fáradtan, az kérem luxus.
Viszont a legszebb ajándékot a Lilitől kapta, amit anya gondosan megőríz és majd ha elég nagy lesz hozzá megkapja.
A Nagytesó egy saját készítésű szív alakú képeslapot készített (az első fotón ez van a kezében, készül átadni) amiben ez áll:
" MA VAN A KISHUGOM SZÜLINAPJA 1 ÉVES LETT A LÉNA."
Aztán hangjegy rajzok következnek. majd:
"HAPPI BÖRZDÉC UJU HAPPY BÖRZDÉC UJU HAPPY BÖRZDÉC UJÚ, BOLDOG SZÜLINAPOT HUGICA!"
Majd egy szívben ez van írva:
" Boldog szülinapot, szeretlek Léna. Happi börzdecuju."
Ugye hogy hú meg há?? Anya ilyenkor a legboldogabb!
Amit Lénus születéséről írtam, az itt található.
A köszöntésket és a jókívánságaitokat meg nagyon köszönjük!
Ígérem legközelebb hosszabb leszek, de alvó gyerek mellett blogot írni, hulla fáradtan, az kérem luxus.
Család :-)
Meg voltam őrülve hogy a Lénának is legyen gumiklumpája mert az olyan könnyű és kényelmes.
Ma találtam egy 18- as méretűt, kicsit nagy neki, de olyan cuki.Sajnos kutyaméretben nem lehet kapni.
Holnapi szülinap miatt nagy az izgalom.
Két tortát is csináltam, az egyiket bevontam cukormasszával, majd leveszem ha eszi a Buci, a másikat Lili díszítette, Lili a világ legjobb nagytesója, amúgy körtekrémes mindegyik torta.
Amúgy az ünnepelt nem alszik újabban virraszt fél kettőig, aztán húzza a lóbőrt délelőtt...megint elcsúszott a napunk, majd visszacsúsztatom. A csúszás oka fog, még mindig nem bújtak ki teljesen az őrlők és a múltkor még vérzett is aranyomnak....akkor csal fájdalom csillapítóval aludt el (panadol baby).
Már egy éve velünk van, mármint pocakon kívül. Boldogság, ez BOLDOGSÁG.
Ma találtam egy 18- as méretűt, kicsit nagy neki, de olyan cuki.Sajnos kutyaméretben nem lehet kapni.
Holnapi szülinap miatt nagy az izgalom.
Két tortát is csináltam, az egyiket bevontam cukormasszával, majd leveszem ha eszi a Buci, a másikat Lili díszítette, Lili a világ legjobb nagytesója, amúgy körtekrémes mindegyik torta.
Amúgy az ünnepelt nem alszik újabban virraszt fél kettőig, aztán húzza a lóbőrt délelőtt...megint elcsúszott a napunk, majd visszacsúsztatom. A csúszás oka fog, még mindig nem bújtak ki teljesen az őrlők és a múltkor még vérzett is aranyomnak....akkor csal fájdalom csillapítóval aludt el (panadol baby).
Már egy éve velünk van, mármint pocakon kívül. Boldogság, ez BOLDOGSÁG.
2013. április 13., szombat
2012.04.13.
04.13. 0:32
Hát a Léna elengedett az olimpiára is, Licikém nagyon ügyes volt.
Léna is végig nyugiban volt. Nagyon jó gyerekeim vannak.
Múlt éjjel sokat húzott a hasam alja, azt hittem jósló fájások, de aztán teljesen elmúlt minden.
Holnap fél tízre megyek a kórházba NS T meg magzatvíz kukucskálás lesz.
Hát majd meglátjuk. Szerintem a hétvégén meglesz a Lénus.
04.14. 04:43
Azt hiszem most illeszgeti a kis buksiját.....olyan nyilalásokatbéreztem az előbb- jó félórája-, hogy meg kellett álnom....épp a fülhallgatóért indultam...kb. 1,5 métert kellett volna megtennem.
Valahogy lefeküdtem, de még mindig jérzem.
:-) lehet lassan elkezdődik.....:-)
Ja, ma is volt magzatvíz kukuccs, Nst, minden tökéletes.
Méhszáj, kb. 2-2,5 cm-re nyitott....márcsak 7 cm kell.
2013. április 11., csütörtök
2012.04.11.
04.11. 0:24
Egyébként az Isti készen van, nem alszik, nyűgös, két percenként sóhajtozik...... Most ki a terhes? Én csak vigyorgok és nagyon élvezem az állapotot.Olyan édes.
04.11. 23:10
Megvolt a vizsgálat, kicsit nyitott a méhszáj, nem fájt, nem vérzett, a víz meg kristálytiszta. Kicsit húzott a hasam alja estig, de már jobb. Szívhang jó.
Egyébként a szülésznő meg a doki is azt mondta egmástól függetlenül, hogy szerintük simán ott lehetek az olimpián holnap.
Úgy legyen. Egyébként 21-ig lehetünk még egybe. De szerintem hétvégén meglesz a Léna.Tehát bő két hetet engednek, ha minden oké, víz, szívhang, vérnyomás, vizelet...Egyébként azt mondta a szülésznő, egyszerűen van olyan baba, akinek több nap kell, mert akkor lesz kész.
De én most oxiticin nélkül fogok szülni, gátvédelemmel,ezt eldöntöttem.
Legközelebb csak pénteken megyek majd orvoshoz.
Egyébként az Isti készen van, nem alszik, nyűgös, két percenként sóhajtozik...... Most ki a terhes? Én csak vigyorgok és nagyon élvezem az állapotot.Olyan édes.
04.11. 23:10
Megvolt a vizsgálat, kicsit nyitott a méhszáj, nem fájt, nem vérzett, a víz meg kristálytiszta. Kicsit húzott a hasam alja estig, de már jobb. Szívhang jó.
Egyébként a szülésznő meg a doki is azt mondta egmástól függetlenül, hogy szerintük simán ott lehetek az olimpián holnap.
Úgy legyen. Egyébként 21-ig lehetünk még egybe. De szerintem hétvégén meglesz a Léna.Tehát bő két hetet engednek, ha minden oké, víz, szívhang, vérnyomás, vizelet...Egyébként azt mondta a szülésznő, egyszerűen van olyan baba, akinek több nap kell, mert akkor lesz kész.
De én most oxiticin nélkül fogok szülni, gátvédelemmel,ezt eldöntöttem.
Legközelebb csak pénteken megyek majd orvoshoz.
2013. április 9., kedd
2012.04.10.
01:15
Meg kéne ennem anyósom által készített diótortát, mert megromlik.
De tényleg csak azért mert megromlik. Ahoz viszont fel kéne állnom.
De azt nem akarok,lusta vagyok. A Pedró miért nem tudja idehozni?
Ma bevallotta a Kispapám, hogy iszonyatosan fél a szüléstől.
Mondtam neki, állj!- itt ő az aki megnyugtat majd engem.
Aztán felidéztük a Lili születését, hogy az élet legszebb pillanata az, amikor az ember először meglátja a gyermekét.
Ezt a pillanatot pedig fájdalom előzi meg.
DE EZ NEKEM FOG FÁJNI ÉS NEM NEKI!
Szegény férjecském most is percenként fordul az ágyban. Tényleg oda van.
:-)
Egyébként mindenről a szülés jut az eszembe.
Pl. Lépcsőház:
Lépcső, megbotlás, hasraesés, kórház, szülőszoba, szülés.
08:45
Én annyira félek, mi lesz ha a magzatvíz kukuccstól megreped a burok?!?
Had induljon már meg ez a szülés magától!
Én akkor is haza jövök. Nem akarok ott kínlódni ki tudja mennyit a kórházban.
Nem akarok várni, telefonokat felvenni, kérdésekre válaszolni, aggódó anyám hazazavarni.
" Nem akarok, nem akarok semmit!"
Szomjas vagyok- víz- magzatvíz-burokrepedés- szülés.
Léna ezerrel kepeszt. Rock and rollozik. Bezzeg majd NST vizsgálaton beveri a szunyát. Ma rossz kedvem van.
15:03
Szívhang 10-es. 23 mozgással.
Aminoszkópot megúsztam, kértem hogy ne.
Mondtam az orvosnak, hogy körömcipőbe és nejlon zokniba vagyok, biztos akarja? Holnapig kaptam haladékot.
Mika doki volt, mindig meg akarom simogatni, mert olyan kisfiús hogy anyai érzéseket hoz belőlem elő.
A jelenben pedig ezerrel tervezek és szervezek! ;-)
Meg kéne ennem anyósom által készített diótortát, mert megromlik.
De tényleg csak azért mert megromlik. Ahoz viszont fel kéne állnom.
De azt nem akarok,lusta vagyok. A Pedró miért nem tudja idehozni?
Ma bevallotta a Kispapám, hogy iszonyatosan fél a szüléstől.
Mondtam neki, állj!- itt ő az aki megnyugtat majd engem.
Aztán felidéztük a Lili születését, hogy az élet legszebb pillanata az, amikor az ember először meglátja a gyermekét.
Ezt a pillanatot pedig fájdalom előzi meg.
DE EZ NEKEM FOG FÁJNI ÉS NEM NEKI!
Szegény férjecském most is percenként fordul az ágyban. Tényleg oda van.
:-)
Egyébként mindenről a szülés jut az eszembe.
Pl. Lépcsőház:
Lépcső, megbotlás, hasraesés, kórház, szülőszoba, szülés.
08:45
Én annyira félek, mi lesz ha a magzatvíz kukuccstól megreped a burok?!?
Had induljon már meg ez a szülés magától!
Én akkor is haza jövök. Nem akarok ott kínlódni ki tudja mennyit a kórházban.
Nem akarok várni, telefonokat felvenni, kérdésekre válaszolni, aggódó anyám hazazavarni.
" Nem akarok, nem akarok semmit!"
Szomjas vagyok- víz- magzatvíz-burokrepedés- szülés.
Léna ezerrel kepeszt. Rock and rollozik. Bezzeg majd NST vizsgálaton beveri a szunyát. Ma rossz kedvem van.
15:03
Szívhang 10-es. 23 mozgással.
Aminoszkópot megúsztam, kértem hogy ne.
Mondtam az orvosnak, hogy körömcipőbe és nejlon zokniba vagyok, biztos akarja? Holnapig kaptam haladékot.
Mika doki volt, mindig meg akarom simogatni, mert olyan kisfiús hogy anyai érzéseket hoz belőlem elő.
A jelenben pedig ezerrel tervezek és szervezek! ;-)
2013. április 8., hétfő
2012.04.09.
04.09. Húsvéthétfő hajnal 03:51
Mi a francért nem tudok aludni? Pedig már álmos vagyok.
Hát nem tegnap szültünk. Most is ficereg. Ki tudja mikor akar előbújni?
Senki? Senki? Akkor próbálok elaludni.
Mivel meg voltam győződve arról hogy én 9-én kórházba leszek, nem készültem ebéd hozzávalóval holnapra. Minden zárva, szóval túrógombócot fogunk enni. Mert túró van. Meg tejföl is.
Basszus, de tojás nincs! !!Mindet - azt a hármat -megfestettem.
Akkor túróstészta lesz. Nem, nincs tészta. Csinálok nokedlit, ha volna tojás.
Ezt nem hiszem el!! Majd kitúrom a mélyhűtőt. Ebből mi lesz???
04.09. 20:45
Megvolt az ebéd. Az Isti sült füstölt csülköt, grill kolbászt és grill szűzérmét meg grill csirkefelsőcombot, én sajtos aszaltpardicsomos csirkemellfilét salátával, a Lili pedig pizzát kapott. Mindezt a Dobosban.
Király volt.
Délután mondtam a Lilinek, hogy korán fekszik mert holnap ovi. Erre mondta az Isti, hogy "úgysem itthon alszik"- merthogy ma éjjel szülünk szerinte.
Mondtam neki ne legyen már türelmetlen. De ő azt mondta, már úgy fogná a kezében, babusgatná, olyan kiváncsi.Meg szerintem nem akar menni dolgozni.
Eszembe is jutott egy dalocska, a Csigabiga című klasszikus magyar gyermeknóta dallamára:
" Léna baba gyere ki, vár az apa ideki, kapsz tejet, vajat, holnapra is marad. "
Persze vajat nem kapna, mert tuti megfeküdné a kis gyomrát.
Hát húsvéti Lénánk már nem lesz. Módosítanom kell az előre megírt sms-ket.
A Lili pünkösdhétfő utáni kedden született. Lehet a Léna meg húsvéthétfő utáni kedden fog. Mindenesetre én ma éjjel még itthon akarnék aludni. Továbbra is türelmes vagyok.
Az Isti van csak róla meggyőződve, hogy tutira ma éjjel fog elkezdődni.
De annak már csak volna némi jele?!
Mi a francért nem tudok aludni? Pedig már álmos vagyok.
Hát nem tegnap szültünk. Most is ficereg. Ki tudja mikor akar előbújni?
Senki? Senki? Akkor próbálok elaludni.
Mivel meg voltam győződve arról hogy én 9-én kórházba leszek, nem készültem ebéd hozzávalóval holnapra. Minden zárva, szóval túrógombócot fogunk enni. Mert túró van. Meg tejföl is.
Basszus, de tojás nincs! !!Mindet - azt a hármat -megfestettem.
Akkor túróstészta lesz. Nem, nincs tészta. Csinálok nokedlit, ha volna tojás.
Ezt nem hiszem el!! Majd kitúrom a mélyhűtőt. Ebből mi lesz???
04.09. 20:45
Megvolt az ebéd. Az Isti sült füstölt csülköt, grill kolbászt és grill szűzérmét meg grill csirkefelsőcombot, én sajtos aszaltpardicsomos csirkemellfilét salátával, a Lili pedig pizzát kapott. Mindezt a Dobosban.
Király volt.
Délután mondtam a Lilinek, hogy korán fekszik mert holnap ovi. Erre mondta az Isti, hogy "úgysem itthon alszik"- merthogy ma éjjel szülünk szerinte.
Mondtam neki ne legyen már türelmetlen. De ő azt mondta, már úgy fogná a kezében, babusgatná, olyan kiváncsi.Meg szerintem nem akar menni dolgozni.
Eszembe is jutott egy dalocska, a Csigabiga című klasszikus magyar gyermeknóta dallamára:
" Léna baba gyere ki, vár az apa ideki, kapsz tejet, vajat, holnapra is marad. "
Persze vajat nem kapna, mert tuti megfeküdné a kis gyomrát.
Hát húsvéti Lénánk már nem lesz. Módosítanom kell az előre megírt sms-ket.
A Lili pünkösdhétfő utáni kedden született. Lehet a Léna meg húsvéthétfő utáni kedden fog. Mindenesetre én ma éjjel még itthon akarnék aludni. Továbbra is türelmes vagyok.
Az Isti van csak róla meggyőződve, hogy tutira ma éjjel fog elkezdődni.
De annak már csak volna némi jele?!
2012.04.08.
04.08. Hajnal 05:17
Most már csak két dolog menthet meg attól hogy a Blikk fő címlapjára kerüljek mint verekedős mindenórás kismama:
1. Megszülök
2. Nem megyek utcára míg meg nem szülök.
Kénytelen voltam a szomszédot ma felvilágosítani, a "jaj, te még egyben vagy!" hangos felröffenése után, hogy dinnyét nyeltem, ráadásul egyben, ezért vegye meg a Gunnis rekordok könyvét mert benne leszek.
Család:
Minden NST után, "na -na mire várható?".
Hát kérem én NST- re járok és nem jósdába.
Holnaptól kikapcsolom a telefont. Mert nem tudom megmondani mikor fogok szülni.
Vagy azt blöffölöm, hogy hétfőn 11 órakor, vagy azt mondom:
-Hiszen már megvan a gyerek, csodálkoztam is hogy nem jössz!
Apu ma amíg zuhanyoztam, négyszer hívott. Nem, nem zuhanyozom órákig, nem bírok annyit állni. Törölközéssel 20 perc! Szóval 20 perc alatt négyszer? Mégis mit gondolt????
Nem hívtam vissza, szenvedjen.
Anyám szerint, ez azért van, mert mindenki aggódik. Én meg úgy gondolom hogy ez a szülés rólam szól -meg a gyerekről- én is csak várok és tartsa már mindenki tiszteletben hogy nem bassza fel az agyam és teszi tönkre az utolsó napjaim.
Majd szülök ha eljön az ideje, én türelmes vagyok.
04.08. Húsvét vasárnap 23:19
Megvolt a sonka is. Léna minden kívánságomat teljesítette: mozi, sonka, kalács sütés, húsvét itthon.
Az ovi olimpiára is megvan a forgató könyv. Most már rendben leszünk.
Telefonom egész nap ki volt kapcsolva. Nyugis is vagyok.
A Szülőszoba című riport sorozattal --ahol jelen vannak a kamerák a szülésnél, anno még a Kandász Andi forgatta a filmeket, még amikor a Lilivel voltam terhes akkor ment valamelyik kereskedelmi csatornán- -kínoztam azért egy kicsit magamat.
Az Istinek is mondtam nézze meg, de nem bírja. Azt mondta még nem akar vele szembesülni majd ott és akkor. Elfogadom.
Engem ma nem ért "egybenvagytokmég" atrocitás. Kicsit izgultam amikor a Joli néni - házbeli -kilógott az ablakon, de szerencsére el volt foglalva a Pedróval, így engem ignorált. Különben ő lett volna az első áldozatom, akit nyilvánosan elküldök a búsba.:-)
Előjel semmi, még csak pocak keményedés sem. De nem is teher ez kismamaság.
Most már csak két dolog menthet meg attól hogy a Blikk fő címlapjára kerüljek mint verekedős mindenórás kismama:
1. Megszülök
2. Nem megyek utcára míg meg nem szülök.
Kénytelen voltam a szomszédot ma felvilágosítani, a "jaj, te még egyben vagy!" hangos felröffenése után, hogy dinnyét nyeltem, ráadásul egyben, ezért vegye meg a Gunnis rekordok könyvét mert benne leszek.
Család:
Minden NST után, "na -na mire várható?".
Hát kérem én NST- re járok és nem jósdába.
Holnaptól kikapcsolom a telefont. Mert nem tudom megmondani mikor fogok szülni.
Vagy azt blöffölöm, hogy hétfőn 11 órakor, vagy azt mondom:
-Hiszen már megvan a gyerek, csodálkoztam is hogy nem jössz!
Apu ma amíg zuhanyoztam, négyszer hívott. Nem, nem zuhanyozom órákig, nem bírok annyit állni. Törölközéssel 20 perc! Szóval 20 perc alatt négyszer? Mégis mit gondolt????
Nem hívtam vissza, szenvedjen.
Anyám szerint, ez azért van, mert mindenki aggódik. Én meg úgy gondolom hogy ez a szülés rólam szól -meg a gyerekről- én is csak várok és tartsa már mindenki tiszteletben hogy nem bassza fel az agyam és teszi tönkre az utolsó napjaim.
Majd szülök ha eljön az ideje, én türelmes vagyok.
04.08. Húsvét vasárnap 23:19
Megvolt a sonka is. Léna minden kívánságomat teljesítette: mozi, sonka, kalács sütés, húsvét itthon.
Az ovi olimpiára is megvan a forgató könyv. Most már rendben leszünk.
Telefonom egész nap ki volt kapcsolva. Nyugis is vagyok.
A Szülőszoba című riport sorozattal --ahol jelen vannak a kamerák a szülésnél, anno még a Kandász Andi forgatta a filmeket, még amikor a Lilivel voltam terhes akkor ment valamelyik kereskedelmi csatornán- -kínoztam azért egy kicsit magamat.
Az Istinek is mondtam nézze meg, de nem bírja. Azt mondta még nem akar vele szembesülni majd ott és akkor. Elfogadom.
Engem ma nem ért "egybenvagytokmég" atrocitás. Kicsit izgultam amikor a Joli néni - házbeli -kilógott az ablakon, de szerencsére el volt foglalva a Pedróval, így engem ignorált. Különben ő lett volna az első áldozatom, akit nyilvánosan elküldök a búsba.:-)
Előjel semmi, még csak pocak keményedés sem. De nem is teher ez kismamaság.
2013. április 6., szombat
A boldogsághoz vezető 15 lépés
Itt találtam: http://valasztasereje.hu/valtozas/stressz-valtozas/mirol-kell-lemondanod-ahhoz-hogy-boldog-legy/
1. Engedd el a kényszert hogy mindig igazad legyen.
Az emberek többsége nagyon rosszul viseli ha nincs igaza. Ragaszkodnak az igazságukhoz, még akkor is ha ez egy jó kapcsolatot veszélyeztet vagy hatalmas stresszt és fájdalmat okoz nekik és másoknak. Amikor legközelebb rád tőr a kényszer hogy érvényt szerezz igazadnak, tedd fel magadnak a kérdést hogy öt év múlva fog-e valaki emlékezni erre az összecsapásra? Származik-e valami hasznos, hosszú távú eredmény belőle? Ha nem, akkor ez többnyire azt jelenti hogy csak az egód érzi veszélyben magát, arról pedig már megbeszéltük, hogy nem a kutya sétáltatja a gazdáját…
2. Fogadd el, hogy nem kell mindig mindent kontrollálnod.
Ne akarj mindig mindent kontrollálni ami az életedben történik, eseményeket, embereket, szituációkat. Engedd meg a körülötted lévőknek, családtagoknak, kollégáidnak vagy az idegeneknek, hogy egyszerűen csak létezzenek. Engedd meg hogy olyanok legyenek amilyenek és meg fogsz lepődni hogy mennyire felszabadultabb és nyugodtabb leszel.
3. Ne hibáztass.
Ne hibáztass másokat a körülményeidért, azért amid van vagy nincs, azért amit érzel vagy nem érzel. Ne add át másoknak az erődet, hanem vállalj felelősséget az életedért.
4. Hagyj fel az önmarcangolással.
Ajaj ez egy kemény dió. Elképesztő hogy milyen mértékben bántják az emberek saját magukat a szennyező, önmaguk ellen irányulón belső monológokkal. Ne higyj el minden gondolatot ami az elmédből kipattan. Erre senki sem tanított bennünket, de szokásoddá kell tedd hogy megszűröd a gondolataidat, főleg azokat amelyek negatívak és ellened irányulnak. Te sokkal jobb vagy annál.
5. Hagyj fel a panaszkodással.
Jó lenne abbahagyni a panaszkodást mindazokkal a dolgokkal, emberekkel, szituációkkal, körülményekkel kapcsolatosan amelyek „megkeserítik az életedet”. Senki és semmi nem tud boldogtalanná tenni ha te nem hagyod. Nem a különböző helyzetek okozzák benned a negatív érzéseket, hanem az ahogyan értelmezed a különböző szituációkat. Ne becsüld alá a pozitív gondolkodás hatalmát!
6. Engedd el a korlátozó hiedelmeidet
azzal kapcsolatosan hogy mit tudsz és mit nem tudsz megtenni, hogy mi lehetséges és mi nem lehetséges számodra. Tárd ki a szárnyad és repülj! Ne engedd hogy holmi hiedelmek leláncolva tartsanak a mocsárban.
7. Hagyj fel a bírálattal.
Engedd el a kényszerét annak hogy mindent megkritizálj, eseményeket, embereket akik mások mint te vagy. Minden ember más és ugyanakkor minden ember egyforma. Mindenki ugyanazt akarja: hogy boldog legyen, hogy szeressen és szeressék, hogy megértsék. Csak úgy kapod meg azt amit szeretnél ha te is megadod másoknak pontosan azt amit szeretnél.
8. Ne akarj lenyűgözni másokat.
Ne akarj más lenni mint aki vagy csak azért hogy tetszelegj mások előtt. Ez soha nem működik. Abban a pillanatban hogy leveted az álarcaidat, amikor már nem akarsz más lenni mint aki vagy, amikor saját magadat adod, észre fogod venni, hogy az emberek varázslatos módon vonzódni fognak hozzád.
9. Fogadd el a változást, ne állj ellent neki.
A változás jó. A változás segít eljutni A-ból B-be. A változás segít hogy átalakítsd az életed és a körülötted levők életére pozitív hatással légy. Mindig kövesd a szívedet, tedd azt ami lelkesedést hoz az életedbe, fogadd el a változást, ne állj ellent neki.
„Kövesd a szíved és az univerzum ott fog ajtókat nyitni számodra ahol addig falak álltak.” (Joseph Cambell)
10. Hagyj fel a címkézéssel.
Ne címkézz fel eseményeket, embereket, dolgokat csak azért mert mások mint te, mert nem érted őket és próbáld megnyitni az elmédet apránként, lépésről lépésre. Az elme csak akkor működik ha nyitott. „A közömbösség legmagasabb formája az amikor megtagadsz valamit amiről semmit sem tudsz” (Wayne Dyer)
11. Engedd el a félelmeidet.
A félelem pusztán egy illúzió. Nem létezik. Te hívtad életre. Csak a te elmédet tartja fogva.
„Az egyetlen dolog amitől félnünk kell, az a félelem maga” (Franklin D. Roosevelt)
12. Hagyj fel a kifogásokkal.
A leggyakrabban önmagunkat korlátozzuk azzal a rengeteg kifogással mit képesek vagyunk legyártani. Ahelyett hogy azon munkálkodnánk hogy az életünk jobb legyen, fogva tartjuk magunkat a kifogásainkkal, amelyekkel az esetek többségében hazudunk saját magunknak is. A kifogásaink 99,99%-a nem valós.
13. Engedd el a múltat.
Tudom, tudom, nagyon nehéz. Főleg akkor amikor a múlt sokkal jobban néz ki mint a jelen és amikor a jövő félelmetesnek tűnik, de el kéne gondolkodni azon, hogy talán a jelen pillanat az amid valóban van… csakis a jelen pillanat. A múltadat, amire úgy áhítozol ugyanúgy nem vetted számításba amikor jelen volt az életedben. Ne csapd be magad. Légy jelen abban amit csinálsz és élvezd az életet…. MOST. Az élet az utazásról és nem a megérkezésről szól. Mindig legyen célod a jövőddel kapcsolatosan, de éld meg a jelent.
14. Engedd el a kötődéseidet.
Ezt talán a legnehezebb megérteni és elfogadni. Én is ezzel küzdök a legtöbbet, de nem lehetetlen. Egyre jobbá válsz benne egy kis gyakorlással. Abban a pillanatban amikor feladod kötődéseidet a dolgokhoz (ezzel nem azt akarom mondani hogy nem kell szeretned őket, mert a kötődés és a szeretet két teljesen különböző fogalom, a kötődés inkább a félelemmel kapcsolatos, a szeretet pedig tiszta, nem öncélú és semmi köze nincs a félelemhez, a szeretet és kötődés nem tud egyszerre létezni) nyugodt leszel, toleráns, higgadt, békés.
15. Ne mások elvárásai szerint élj.
Az emberek többsége nem a saját életét éli. Úgy élik az életüket ahogyan másik diktálják, azt csinálják amit mások jónak látnak, amit a szüleik, barátaik, tanáraik mondanak, amit a kormány, a média szajkóz. Ezek az emberek nem vesznek tudomást a belső hangukról. Annyira lefoglalja őket hogy mindenki kedvében járjanak, hogy elveszítik a kontrolt az életük felett. Elfelejtik hogy mi az ami boldoggá teszi őket, mi az amit ők szeretnének, amire nekik van szükségük… és előbb utóbb megfeledkeznek saját magukról. Egy életed van és azt most kell élned. Nem véletlenül születtél erre a világra. Vedd vissza az irányítást. Ne hagyd hogy mások eltérítsenek az utadról. Soha sem késő!
Most hogy a végére értünk fel kell hívnom a figyelmedet valamire. Tökéletes a mi világunkban nincsen. Fejlődni azonban lehet, kell és szükséges. Gondolkodj el egy picit a fenti 15 ponton és hogy hogyan jelentkeznek ezek az életedben, mert egészen biztosan jelentkeznek. A cél nem az hogy abszolút módon kiiktasd ezeket, hiszen emberek vagyunk szubjektív megítéléssel, de érdemes figyelemmel kísérni ezeket a dolgokat az életünkben. Garantáltan boldogabb és kiegyensúlyozottabb leszel ha elkezded alkalmazni ezeket… apránként… lépésről, lépésre. Mindenkinek, természetétől függően más és más pont jelent majd kihívásokat és természetesen nem véletlenül. Azért születünk erre a földre hogy fejlődjünk és ha valaki talán kíváncsi hogy miben kell fejlődnie, hát válassza ki a fenti pontok közül azt amire az olvasás közben a legérzékenyebben reagált. Ott van tennivalója és általában ott kapja a legkeményebb leckéket is az élettől.
1. Engedd el a kényszert hogy mindig igazad legyen.
Az emberek többsége nagyon rosszul viseli ha nincs igaza. Ragaszkodnak az igazságukhoz, még akkor is ha ez egy jó kapcsolatot veszélyeztet vagy hatalmas stresszt és fájdalmat okoz nekik és másoknak. Amikor legközelebb rád tőr a kényszer hogy érvényt szerezz igazadnak, tedd fel magadnak a kérdést hogy öt év múlva fog-e valaki emlékezni erre az összecsapásra? Származik-e valami hasznos, hosszú távú eredmény belőle? Ha nem, akkor ez többnyire azt jelenti hogy csak az egód érzi veszélyben magát, arról pedig már megbeszéltük, hogy nem a kutya sétáltatja a gazdáját…
2. Fogadd el, hogy nem kell mindig mindent kontrollálnod.
Ne akarj mindig mindent kontrollálni ami az életedben történik, eseményeket, embereket, szituációkat. Engedd meg a körülötted lévőknek, családtagoknak, kollégáidnak vagy az idegeneknek, hogy egyszerűen csak létezzenek. Engedd meg hogy olyanok legyenek amilyenek és meg fogsz lepődni hogy mennyire felszabadultabb és nyugodtabb leszel.
3. Ne hibáztass.
Ne hibáztass másokat a körülményeidért, azért amid van vagy nincs, azért amit érzel vagy nem érzel. Ne add át másoknak az erődet, hanem vállalj felelősséget az életedért.
4. Hagyj fel az önmarcangolással.
Ajaj ez egy kemény dió. Elképesztő hogy milyen mértékben bántják az emberek saját magukat a szennyező, önmaguk ellen irányulón belső monológokkal. Ne higyj el minden gondolatot ami az elmédből kipattan. Erre senki sem tanított bennünket, de szokásoddá kell tedd hogy megszűröd a gondolataidat, főleg azokat amelyek negatívak és ellened irányulnak. Te sokkal jobb vagy annál.
5. Hagyj fel a panaszkodással.
Jó lenne abbahagyni a panaszkodást mindazokkal a dolgokkal, emberekkel, szituációkkal, körülményekkel kapcsolatosan amelyek „megkeserítik az életedet”. Senki és semmi nem tud boldogtalanná tenni ha te nem hagyod. Nem a különböző helyzetek okozzák benned a negatív érzéseket, hanem az ahogyan értelmezed a különböző szituációkat. Ne becsüld alá a pozitív gondolkodás hatalmát!
6. Engedd el a korlátozó hiedelmeidet
azzal kapcsolatosan hogy mit tudsz és mit nem tudsz megtenni, hogy mi lehetséges és mi nem lehetséges számodra. Tárd ki a szárnyad és repülj! Ne engedd hogy holmi hiedelmek leláncolva tartsanak a mocsárban.
7. Hagyj fel a bírálattal.
Engedd el a kényszerét annak hogy mindent megkritizálj, eseményeket, embereket akik mások mint te vagy. Minden ember más és ugyanakkor minden ember egyforma. Mindenki ugyanazt akarja: hogy boldog legyen, hogy szeressen és szeressék, hogy megértsék. Csak úgy kapod meg azt amit szeretnél ha te is megadod másoknak pontosan azt amit szeretnél.
8. Ne akarj lenyűgözni másokat.
Ne akarj más lenni mint aki vagy csak azért hogy tetszelegj mások előtt. Ez soha nem működik. Abban a pillanatban hogy leveted az álarcaidat, amikor már nem akarsz más lenni mint aki vagy, amikor saját magadat adod, észre fogod venni, hogy az emberek varázslatos módon vonzódni fognak hozzád.
9. Fogadd el a változást, ne állj ellent neki.
A változás jó. A változás segít eljutni A-ból B-be. A változás segít hogy átalakítsd az életed és a körülötted levők életére pozitív hatással légy. Mindig kövesd a szívedet, tedd azt ami lelkesedést hoz az életedbe, fogadd el a változást, ne állj ellent neki.
„Kövesd a szíved és az univerzum ott fog ajtókat nyitni számodra ahol addig falak álltak.” (Joseph Cambell)
10. Hagyj fel a címkézéssel.
Ne címkézz fel eseményeket, embereket, dolgokat csak azért mert mások mint te, mert nem érted őket és próbáld megnyitni az elmédet apránként, lépésről lépésre. Az elme csak akkor működik ha nyitott. „A közömbösség legmagasabb formája az amikor megtagadsz valamit amiről semmit sem tudsz” (Wayne Dyer)
11. Engedd el a félelmeidet.
A félelem pusztán egy illúzió. Nem létezik. Te hívtad életre. Csak a te elmédet tartja fogva.
„Az egyetlen dolog amitől félnünk kell, az a félelem maga” (Franklin D. Roosevelt)
12. Hagyj fel a kifogásokkal.
A leggyakrabban önmagunkat korlátozzuk azzal a rengeteg kifogással mit képesek vagyunk legyártani. Ahelyett hogy azon munkálkodnánk hogy az életünk jobb legyen, fogva tartjuk magunkat a kifogásainkkal, amelyekkel az esetek többségében hazudunk saját magunknak is. A kifogásaink 99,99%-a nem valós.
13. Engedd el a múltat.
Tudom, tudom, nagyon nehéz. Főleg akkor amikor a múlt sokkal jobban néz ki mint a jelen és amikor a jövő félelmetesnek tűnik, de el kéne gondolkodni azon, hogy talán a jelen pillanat az amid valóban van… csakis a jelen pillanat. A múltadat, amire úgy áhítozol ugyanúgy nem vetted számításba amikor jelen volt az életedben. Ne csapd be magad. Légy jelen abban amit csinálsz és élvezd az életet…. MOST. Az élet az utazásról és nem a megérkezésről szól. Mindig legyen célod a jövőddel kapcsolatosan, de éld meg a jelent.
14. Engedd el a kötődéseidet.
Ezt talán a legnehezebb megérteni és elfogadni. Én is ezzel küzdök a legtöbbet, de nem lehetetlen. Egyre jobbá válsz benne egy kis gyakorlással. Abban a pillanatban amikor feladod kötődéseidet a dolgokhoz (ezzel nem azt akarom mondani hogy nem kell szeretned őket, mert a kötődés és a szeretet két teljesen különböző fogalom, a kötődés inkább a félelemmel kapcsolatos, a szeretet pedig tiszta, nem öncélú és semmi köze nincs a félelemhez, a szeretet és kötődés nem tud egyszerre létezni) nyugodt leszel, toleráns, higgadt, békés.
15. Ne mások elvárásai szerint élj.
Az emberek többsége nem a saját életét éli. Úgy élik az életüket ahogyan másik diktálják, azt csinálják amit mások jónak látnak, amit a szüleik, barátaik, tanáraik mondanak, amit a kormány, a média szajkóz. Ezek az emberek nem vesznek tudomást a belső hangukról. Annyira lefoglalja őket hogy mindenki kedvében járjanak, hogy elveszítik a kontrolt az életük felett. Elfelejtik hogy mi az ami boldoggá teszi őket, mi az amit ők szeretnének, amire nekik van szükségük… és előbb utóbb megfeledkeznek saját magukról. Egy életed van és azt most kell élned. Nem véletlenül születtél erre a világra. Vedd vissza az irányítást. Ne hagyd hogy mások eltérítsenek az utadról. Soha sem késő!
Most hogy a végére értünk fel kell hívnom a figyelmedet valamire. Tökéletes a mi világunkban nincsen. Fejlődni azonban lehet, kell és szükséges. Gondolkodj el egy picit a fenti 15 ponton és hogy hogyan jelentkeznek ezek az életedben, mert egészen biztosan jelentkeznek. A cél nem az hogy abszolút módon kiiktasd ezeket, hiszen emberek vagyunk szubjektív megítéléssel, de érdemes figyelemmel kísérni ezeket a dolgokat az életünkben. Garantáltan boldogabb és kiegyensúlyozottabb leszel ha elkezded alkalmazni ezeket… apránként… lépésről, lépésre. Mindenkinek, természetétől függően más és más pont jelent majd kihívásokat és természetesen nem véletlenül. Azért születünk erre a földre hogy fejlődjünk és ha valaki talán kíváncsi hogy miben kell fejlődnie, hát válassza ki a fenti pontok közül azt amire az olvasás közben a legérzékenyebben reagált. Ott van tennivalója és általában ott kapja a legkeményebb leckéket is az élettől.
9 nap múlva
9 nap múlva Léna egy éves lesz. Liztől lopom a visszaemlékezős ötletet, köszönöm neki.
Hétfőn fogom kezdeni, de addig is itt egy feljegyzés
2012. 03.30- i dátummal. Jól esik emlékezni.
"Nagyon nyűgös és fáradt vagyok, nehezen veszem rá magam az írásra.
Teljesen kivagyok! Április 12-én lesz az ovi olimpia, hát nem tudom hogy leszek ott, pedig nagyon kéne szurkolni a Lilinek, csak akkor ne szüljek! Így vagy úgy ott kell lennem, mert egész évben arra gyúrt, hogy bekerüljön a nagy döntőbe, szóval nem szúrhat ki vele ennyire a tesója! :-)
Ez a hülye szeles idő nagyon megvisel, alig aludtam. A Pocaklakó már most sem szereti a szelet.
Következő ma éjjeli szösszenet:
A Lili még fél egykor pisilni járt, nem tudott aludni, annyira fújt a szél és kopogott az eső, hogy tiszta világ vége hangulat lett úrrá rajtam. Meg a Lilin és az Istin is, mert egyfolytában cigizni járt. (Az Isti, nem a Lili. :-))
A Léna Míra (így fogják hívni, végre megvan! A monogramja LM - mint a Lilié - Lili Maja. Ez jó érv volt, jóvá hagyta a család.) Nem mellesleg ezt a jelentést hordozza:
"A Művészet
A művész lehet az élet művésze, de lehet művészet az értelme életének is. Komoly eredményeket mondhat magáénak, sikeres karrier , vagy akár külföldi életút is lehet a része. Ez az ember barátságos, nagyon közvetlen, és soha nem mondana le egy buli meghívást."
Vissza az éjszakához:
Szóval Isti cigizni, Lili pisilni, Pedró meg a nyomomban jár. Léna a gyomromban kucorog, de annyira hogy eldeformálódig a hasam és feszíti az egészet.....egy korty víz nem megy le, gyakorlatilag eltűnik a gyomrom. 5 párna segítségével végre találok egy elviselhető pozíciót, próbálok aludni. Isti befekszi mellém, közli hogy fél négy van meg alszik a Lili. A kutya befúrja magát a hátamhoz.
Az Isti elkezdi simogatni...én szólok neki:
- Engem nem simogatsz meg csak a kutyát???
- Neki puhább a szőre - mondja és már horkol is.
Erről ennyit. :-) :-) :-)
Fájnak az ízületeim, meg a derekam, hülye hidegfront!
Hétfőn fogom kezdeni, de addig is itt egy feljegyzés
2012. 03.30- i dátummal. Jól esik emlékezni.
"Nagyon nyűgös és fáradt vagyok, nehezen veszem rá magam az írásra.
Teljesen kivagyok! Április 12-én lesz az ovi olimpia, hát nem tudom hogy leszek ott, pedig nagyon kéne szurkolni a Lilinek, csak akkor ne szüljek! Így vagy úgy ott kell lennem, mert egész évben arra gyúrt, hogy bekerüljön a nagy döntőbe, szóval nem szúrhat ki vele ennyire a tesója! :-)
Ez a hülye szeles idő nagyon megvisel, alig aludtam. A Pocaklakó már most sem szereti a szelet.
Következő ma éjjeli szösszenet:
A Lili még fél egykor pisilni járt, nem tudott aludni, annyira fújt a szél és kopogott az eső, hogy tiszta világ vége hangulat lett úrrá rajtam. Meg a Lilin és az Istin is, mert egyfolytában cigizni járt. (Az Isti, nem a Lili. :-))
A Léna Míra (így fogják hívni, végre megvan! A monogramja LM - mint a Lilié - Lili Maja. Ez jó érv volt, jóvá hagyta a család.) Nem mellesleg ezt a jelentést hordozza:
"A Művészet
A művész lehet az élet művésze, de lehet művészet az értelme életének is. Komoly eredményeket mondhat magáénak, sikeres karrier , vagy akár külföldi életút is lehet a része. Ez az ember barátságos, nagyon közvetlen, és soha nem mondana le egy buli meghívást."
Vissza az éjszakához:
Szóval Isti cigizni, Lili pisilni, Pedró meg a nyomomban jár. Léna a gyomromban kucorog, de annyira hogy eldeformálódig a hasam és feszíti az egészet.....egy korty víz nem megy le, gyakorlatilag eltűnik a gyomrom. 5 párna segítségével végre találok egy elviselhető pozíciót, próbálok aludni. Isti befekszi mellém, közli hogy fél négy van meg alszik a Lili. A kutya befúrja magát a hátamhoz.
Az Isti elkezdi simogatni...én szólok neki:
- Engem nem simogatsz meg csak a kutyát???
- Neki puhább a szőre - mondja és már horkol is.
Erről ennyit. :-) :-) :-)
Fájnak az ízületeim, meg a derekam, hülye hidegfront!
2013. április 3., szerda
Még1x utoljára a másik blogról
Rengeteg e- mailt kaptam. KÖSZÖNÖM!
Folyamatosan küldöm a címet, kissé lassan megy mert mindig kidob a freemail.
Ugyanazt írom mindenkinek, ezért elnézést kérek, nincs időm személyesen válaszolni.
Köszönöm az érdeklődést!
Amikor időm és energiám engedi fogom frissíteni a blogot.
Amúgy minden oké velünk, vissza kell állnunk a dolgos hétköznapokba.
Jelenleg kicsit nehezen megy, de majd belejövünk.
Ma Noémi itt volt nálunk és nagyon jót tett a lelkemnek. Köszönöm ez úton is.
Holnap remélem nem fog szakadni a hó, az eső és nem lesz orkán mert végre ki kell mozdulnom, sétálnom kell, nagyon hiányzik.
Gyerekek is dinkák ettől az időtől.
Folyamatosan küldöm a címet, kissé lassan megy mert mindig kidob a freemail.
Ugyanazt írom mindenkinek, ezért elnézést kérek, nincs időm személyesen válaszolni.
Köszönöm az érdeklődést!
Amikor időm és energiám engedi fogom frissíteni a blogot.
Amúgy minden oké velünk, vissza kell állnunk a dolgos hétköznapokba.
Jelenleg kicsit nehezen megy, de majd belejövünk.
Ma Noémi itt volt nálunk és nagyon jót tett a lelkemnek. Köszönöm ez úton is.
Holnap remélem nem fog szakadni a hó, az eső és nem lesz orkán mert végre ki kell mozdulnom, sétálnom kell, nagyon hiányzik.
Gyerekek is dinkák ettől az időtől.
2013. április 2., kedd
Az új blog
Hát elkeztem. Elég össze- vissza és meg is visel. De majd alakul.
Nagyon köszönöm a sok kedves hozzászólást. Kérlek küldjetek egy emailt a magambol@freemail.hu címre, és visszaüzenem a blog helyét. Nem teszem zárttá csak "eldugom", hátha valakinek hasznára lesz a példám ha ráakad.
Nagyon köszönöm a sok kedves hozzászólást. Kérlek küldjetek egy emailt a magambol@freemail.hu címre, és visszaüzenem a blog helyét. Nem teszem zárttá csak "eldugom", hátha valakinek hasznára lesz a példám ha ráakad.
Balaton, húsvét, fogyókúra, retró
Na most nagyon gyorsan összefoglalom a Badacsonyi három napos kikapcsolódásunkat meg a húsvétot, mert van egy dolog ami nagyon foglalkoztat és írni akarok róla.
Badacsonytomaj, Hotel Bonvino:
- nagyon jó hotel, szép nagy szobával, szuperkényelmes ággyal, meleg és nagy jackuzzival
- fantasztikusakat ettünk, órákon át
- Badacsony CSODÁLATOS! Le vagyok nyűgözve!
- voltunk a tapolcai tavasbarlangban, 14 millió éves kis üreg, magamba szívtam a történelmet ami átjárta a falakat, élménybomba volt még úgy is hogy a csónakázást kihagytam mert féltem a szűk helyektől, így csak Isti és Lili evezett
- tényleg kikapcsolódtunk, együtt voltunk non- stop és ez volt benne a legjobb, nagyon kellett, feltöltött.
Húsvét:
- sütöttem, kalácsot, kenyeret, répatortát
- festettünk tojást (jé! :-))
- sonka, torma meg ami illik az asztalra került és elfogyott
- pihentünk
- gyerekek örültek
- voltunk pláza húsvéton, a gyerekek imádták az állatokat, akik ideiglenesen beköltöztek: pónikat, kacsákat, csirkéket, tyúkokat, bárányokat, kecskéket, Lili még lovagolt is
- ne utáljatok de a hó nekem esett húsvétvasárnap, még szenteste ígérte meg hogy húsvétkor bepótolja azt amit akkor elfelejtett (szél viszont nem nekem fújt)
- kölcsönöztünk egy nyuszit a plázában szombaton, holnap kell vissza vinni, na ő a legnagyobb sztár jelenleg (Pedró folyamatosan meg akarja...szeretgetni... ).
Napok óta zabálok, híztam. Nagyon rossz érzés, holnaptól nagyon oda fogok figyelni mit eszem és főleg mennyit, illetve újra neki állok sétálni. MUSZÁJ mert utálom így magamat, szóval öt azaz 5 kilót le kell dobnom, május közepéig. Az heti egy kiló. Az teljesíthető feladat.
Lili holnap még itthon van, tart a szünet, nagyon örülök. Most már kezdi unni a sulit....fárad, meg is értem.
DOLOG 1.
Ma amikor a reklámblokk utáni filmajánló néztem, majdnemhogy elkeztem jegyzetelni hogy mik azok a filmek amiket meg szeretnék nézni...aztán eszembe jutott hogy ugyan már, nem kell nekem a tévéhez alkalmazkodni, hisz nincs olyan film ami nincs meg valakinek, aminem szerezhető be, főleg a régiek fillérekért kaphatók DVD- n. De még a Youtube is tele van filmekkel.
Aztán alahogy eszembe jutott, hogy régen (egymillió éve) mindig vettem műsoros újságot, aláhúzkodtam mikor mit szeretnék megnézni és tartottam is magamat hozzá. Még réggebben (kétmillió éve) gyerekkoromban pedig hétfőként még adás sem volt a fekete- fehér tévénkben, nemhogy Mazsola és Tádé összes DVD- n.
Valahogy mégis megvolt a volt a varázsa, programm volt, némi kis keretet adott a hétköznapoknak, bekészített üdítő, rágcsa, reklám alatt pisi..... sokkal több filmet láttam anno, sokkal izgalmasabb volt számomra "úgy" tévét nézni. Ünnep alatt szuper filmek mentek.
Vártam a sorozatokat, egy héten egyszer nézhettem a Szívek szállodáját. Most megnézhetek egy egész évadot egyben.....nem is olyan jó ez mert sokkal felületesebben, kapkodósabban figyelem a műsort, mert úgyis vissza tudom pörgetni,úgyis láthatom újra ha akarom.
Úgy döntöttem áprilisban csak téve van, holnap pedig veszek egy műsorújságot.
DOLOG 2.
Valószínű nyitok egy másik blogot. Ide nem írhatom le azt a dolgot ami a lelki hullámvasútjaimai okozza. Viszont jó volna kiírni mindent, névtelenül, arctalanul, titokban. Biztosan jót tenne.
Ha hozzálátok szólok és aki nem családtag (és ezt tudja bizonyítani is :-), annak szívesen küldök meghívót a bloghoz.
u.i. Utálom az óraátállítást! A tavaszit mindenképpen.
Badacsonytomaj, Hotel Bonvino:
- nagyon jó hotel, szép nagy szobával, szuperkényelmes ággyal, meleg és nagy jackuzzival
- fantasztikusakat ettünk, órákon át
- Badacsony CSODÁLATOS! Le vagyok nyűgözve!
- voltunk a tapolcai tavasbarlangban, 14 millió éves kis üreg, magamba szívtam a történelmet ami átjárta a falakat, élménybomba volt még úgy is hogy a csónakázást kihagytam mert féltem a szűk helyektől, így csak Isti és Lili evezett
- tényleg kikapcsolódtunk, együtt voltunk non- stop és ez volt benne a legjobb, nagyon kellett, feltöltött.
Húsvét:
- sütöttem, kalácsot, kenyeret, répatortát
- festettünk tojást (jé! :-))
- sonka, torma meg ami illik az asztalra került és elfogyott
- pihentünk
- gyerekek örültek
- voltunk pláza húsvéton, a gyerekek imádták az állatokat, akik ideiglenesen beköltöztek: pónikat, kacsákat, csirkéket, tyúkokat, bárányokat, kecskéket, Lili még lovagolt is
- ne utáljatok de a hó nekem esett húsvétvasárnap, még szenteste ígérte meg hogy húsvétkor bepótolja azt amit akkor elfelejtett (szél viszont nem nekem fújt)
- kölcsönöztünk egy nyuszit a plázában szombaton, holnap kell vissza vinni, na ő a legnagyobb sztár jelenleg (Pedró folyamatosan meg akarja...szeretgetni... ).
Napok óta zabálok, híztam. Nagyon rossz érzés, holnaptól nagyon oda fogok figyelni mit eszem és főleg mennyit, illetve újra neki állok sétálni. MUSZÁJ mert utálom így magamat, szóval öt azaz 5 kilót le kell dobnom, május közepéig. Az heti egy kiló. Az teljesíthető feladat.
Lili holnap még itthon van, tart a szünet, nagyon örülök. Most már kezdi unni a sulit....fárad, meg is értem.
DOLOG 1.
Ma amikor a reklámblokk utáni filmajánló néztem, majdnemhogy elkeztem jegyzetelni hogy mik azok a filmek amiket meg szeretnék nézni...aztán eszembe jutott hogy ugyan már, nem kell nekem a tévéhez alkalmazkodni, hisz nincs olyan film ami nincs meg valakinek, aminem szerezhető be, főleg a régiek fillérekért kaphatók DVD- n. De még a Youtube is tele van filmekkel.
Aztán alahogy eszembe jutott, hogy régen (egymillió éve) mindig vettem műsoros újságot, aláhúzkodtam mikor mit szeretnék megnézni és tartottam is magamat hozzá. Még réggebben (kétmillió éve) gyerekkoromban pedig hétfőként még adás sem volt a fekete- fehér tévénkben, nemhogy Mazsola és Tádé összes DVD- n.
Valahogy mégis megvolt a volt a varázsa, programm volt, némi kis keretet adott a hétköznapoknak, bekészített üdítő, rágcsa, reklám alatt pisi..... sokkal több filmet láttam anno, sokkal izgalmasabb volt számomra "úgy" tévét nézni. Ünnep alatt szuper filmek mentek.
Vártam a sorozatokat, egy héten egyszer nézhettem a Szívek szállodáját. Most megnézhetek egy egész évadot egyben.....nem is olyan jó ez mert sokkal felületesebben, kapkodósabban figyelem a műsort, mert úgyis vissza tudom pörgetni,úgyis láthatom újra ha akarom.
Úgy döntöttem áprilisban csak téve van, holnap pedig veszek egy műsorújságot.
DOLOG 2.
Valószínű nyitok egy másik blogot. Ide nem írhatom le azt a dolgot ami a lelki hullámvasútjaimai okozza. Viszont jó volna kiírni mindent, névtelenül, arctalanul, titokban. Biztosan jót tenne.
Ha hozzálátok szólok és aki nem családtag (és ezt tudja bizonyítani is :-), annak szívesen küldök meghívót a bloghoz.
u.i. Utálom az óraátállítást! A tavaszit mindenképpen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)