Annyi minden történik és annyira szalad az idő. Nekem pedig hiányzik a blogom, mert szeretem a hozzászólásaitokat, visszaolvasni pedig fantasztikus.
De be vannak osztva rendesen a napjaim, a perceim, talán még nem is szoktam vissza teljesen a munkába úgy mint két gyermekes anya, talán még pici a Lénus és még sokat kér belőlem, vagy csak én akarom ezt hinni. Lili pedig olyan nagy lány, egyre többet olvas, egyre többet igényli a magányt, amikor visszavonul kezdődő harcait megvívni a kiskamasz lelkével. Hát nem könnyű, most kell csak az iránymutatás, most kell - az eddigiekhez képest persze, mert ki tudja mi jön még :-) - ésszel is odafigyelni rá és nem csak érzelemmel, mert annyira fontos a bizalom és a szeretet, mert hiszem hogy azzal meg tudom védeni, majdnem mindentől. Nem könnyű, mert kevés a hasznos idő és jár az agyam mit tehetnék,min változtathatnék, kellene idő magamra is, hogy kiegyensúlyozott tudjak lenni, mert a gyerekeknek mosolygós egészséges kiegyensúlyozott anyuka kell, persze olyan aki mer sírni is, mert sírni nálunk mindig szabad ha valami fáj. :-)
Hát nem könnyű, megint egy olyan részét tanulom az anyaságnak amit még nem tapasztaltam.
De ez nem panasz, mert még mindig azt mondom, senkivel nem cserélnék és még ha vannak nagyon, bocsánat, de szar napjaim, amikor utálom magam, a világot, akkor is hálás vagyok azért amim van és remélem tudja a felsőbb rendű hogy amikor morgok "70- ből 68x" az nem igazi. :-)
Milyen egy átlag napom? Hosszú.
06:08 - kor kelek, nem 06:00- kor, azt mondják KOCKA vagyok, hát lazulok.
(Persze csak ha szerencsém van, előfordult már hogy korábban keltem, mert kelt a Lénus, nehéz menet volt abba hagyni a szoptatást. De már nem bírtam, hormonálisan, fizikailag. Citrommal kentem be a bimbóimat, becsaptam a Lénust, de remélem egyszer megbocsájtaja. Június 14- én szopizott utoljára 26 hónaposan. Azóta mindenkinek azt meséli hogy a " didi eltörött".
Azóta nehezebben alszik és sokkal több fizikai kontaktust igényel. Érthető, ölelem is.
Az egyik ilyen nem alvós hajnalban 3- tól 5 - ig nem aludt KisCsemetém, aztán hajnali 5- kor kidőlt, én meg jól felhúztam magam hogy már minek aludjak és lement a teraszra hogy igyak egy kávét.
Aha...a kutyák a teraszon voltak és szépen összehányták az egészet...kávé helyett ezt takarítottam...a kutyak meg? Nézték a nyugágyból a kertből...most már csak nevetek rajta.
Aztán igy folytatódik a nap, ezt majd máskor, igyekszem hamarosan részletezni:
06:45- kor felketem az Istit, és elmegyek dolgozni, Isti rendezi a gyerekeket, viszi őket bölcsibe suliba...
14:00- ig 120%- on pörgök az irodában.
15:30- ra vagyok otthon, mert én megyek a gyerekekért.
16:00- tól újra dolgozom 18:00- ig..,vagy tovább..
18:00- tól, háztartás, mosás, vasalás, vacsikészítés, fürdés, fektetés- közeben ügyelve hogy hasznos idő is legyen benne,egymásra hasznos...!!!!!!
Estere kidőlök, olvasgatok, netezek, aztán éjfél felé beájulok. :-)
Folyt. köv.....sok a mesélni való, gyerkekről, költözésről, új otthonunkról, egy újabb hormonháborúról, az első érett saját barackról....igyekszem.
