Ádvent

Nem akarok a halállal foglalkozni.


Ádvent van. Ezt várom augusztus óta.
Minden nap szeretnék valamit tenni azért hogy közelebb hozzam a szívünkhöz az ünnepet.
A tegnapi nap " elcsúszott", így csak ma gyújtottunk gyertyát az ádventi díszünkön.
Azért a Grincset megnéztük. Minden nap szeretnék valami karácsonyit nézni, hallgatni, érezni.

Szóval, tegnap megnéztük a Grincset, ma pedig feldíszítettük a lakást.
Én még gyorsan készítek egy tervet, hogy semmi ne maradjon ki a készülődésből.
Különleges ez a karácsony. Lénusunk első karácsonya.
(Lilinek a nyolcadik, nekem a harmincharmadik, Istinek a harminckilencedik, a kapcsolatunknak meg a tizenegyedik.)

Léna megkapta az első babakekszét. Hú nagyon oda volt érte. Azóta, ha meglátja a kekszes dobozt már csapkod is a kis kezeivel örömében. A második kekszet már elfelezte a kutyával. A Pedró pedig aljas módon kihasználja hogy a Léna élvezi ahogy eteti.Folyton ott sündörög körülötte.
Megint fogzik, ismét két foga jön. Az első négy kis fogacska már teljesen kibújt.
Licikémnek fáj a füle, nagyon remélem hogy nem lesz beteg. Kezdi élvezni hogy lassan megtanul olvasni. Mindent elolvas. Folyamatosan betűz. :-)

Isti meg köztem most megint fellángolt valami hatalmas nagy szerelem. Mindig szeretjük egymást csak most lángol.

Esik a hó. Szép.