2014. augusztus 30., szombat

Kíhívás de nem jeges

Mivel Nekem nincs facebookom, a féjemnél talált meg a kihívás:


"Szabó Balázs néhány éve mini kulturális forradalmat hirdetett a facebookon. Ennek keretein belül most arra hívta fel irodalomkedvelő ismerőseit, hogy 48 órán belül osszák meg kedvenc magyar versüket, és kérjék meg 10 további ismerősüket, hogy tegyék ugyanezt."

Kérlek Benneteket, ha van kedvetek csatlakozzatok és osszátok meg kedvenc verseteket a facebookon/blogotokon!

Nagyon szép perceket szerezhetünk vele egymásnak!

Nekem nagyon sok kedvencem van, talán a pillanatnyi érzéseim, hangulatom befolyásolják azt hogy mi a kedvencem éppen.

Most két verset említenek, egy hazait és egyet a világirodalomból:

https://m.youtube.com/watch?v=l2SpssonKVM

https://m.youtube.com/watch?v=PlYHV1Gq6pw



Köszönöm Eszti a kihívást!Meg aztán várunk Benneteket valamelyik hétvégén amikor Nektek jó! :-)

:-)

Ősz

Már érzem az illatát a levegőben, már néha kiszínezett levelet sodor a lábam elé a szél. Annyira szeretem.
Az ősz nem az elmúlást, hanem a megpihenést jelenti.
Csodás,hosszú, langyos őszünk lesz.

                                          

2014. augusztus 21., csütörtök

Jelentkezem

Annyi minden történik és annyira szalad az idő. Nekem pedig hiányzik a blogom, mert szeretem a hozzászólásaitokat, visszaolvasni pedig fantasztikus.

De be vannak osztva rendesen a napjaim, a perceim, talán még nem is szoktam vissza teljesen a munkába úgy mint két gyermekes anya, talán még pici a Lénus és még sokat kér belőlem, vagy csak én akarom ezt hinni. Lili pedig olyan nagy lány, egyre többet olvas, egyre többet igényli a magányt, amikor visszavonul kezdődő harcait megvívni a kiskamasz lelkével. Hát nem könnyű, most kell csak az iránymutatás, most kell - az eddigiekhez képest persze, mert ki tudja mi jön még :-) - ésszel is odafigyelni rá és nem csak érzelemmel, mert annyira fontos a bizalom és a szeretet, mert hiszem hogy azzal meg tudom védeni, majdnem mindentől. Nem könnyű, mert kevés a hasznos idő és jár az agyam mit tehetnék,min változtathatnék, kellene idő magamra is, hogy kiegyensúlyozott tudjak lenni, mert a gyerekeknek mosolygós egészséges kiegyensúlyozott anyuka kell, persze olyan aki mer sírni is, mert sírni nálunk mindig szabad ha valami fáj. :-) 
Hát nem könnyű, megint egy olyan részét tanulom az anyaságnak amit még nem tapasztaltam.

De ez nem panasz, mert még mindig azt mondom, senkivel nem cserélnék és még ha vannak nagyon, bocsánat, de szar napjaim, amikor utálom magam, a  világot, akkor is hálás vagyok azért amim van és remélem tudja a felsőbb rendű hogy amikor morgok "70- ből 68x" az nem igazi. :-)

Milyen egy átlag napom? Hosszú.
06:08 - kor kelek, nem 06:00- kor, azt mondják KOCKA vagyok, hát lazulok. 
(Persze csak ha szerencsém van, előfordult már hogy korábban keltem, mert kelt a Lénus, nehéz menet volt abba hagyni a szoptatást. De már nem bírtam, hormonálisan, fizikailag. Citrommal  kentem be a bimbóimat, becsaptam a Lénust, de remélem egyszer megbocsájtaja. Június 14- én szopizott utoljára 26 hónaposan. Azóta mindenkinek azt meséli hogy a " didi eltörött". 
Azóta nehezebben alszik és sokkal több fizikai kontaktust igényel. Érthető, ölelem is.
Az egyik ilyen nem alvós hajnalban 3- tól 5 - ig nem aludt KisCsemetém, aztán hajnali 5- kor kidőlt, én meg jól felhúztam magam hogy már minek aludjak és lement a teraszra hogy igyak egy kávét.
Aha...a kutyák a teraszon voltak és szépen összehányták az egészet...kávé helyett ezt takarítottam...a kutyak meg? Nézték a nyugágyból a kertből...most már csak nevetek rajta. 

                                      
Aztán igy folytatódik a nap, ezt majd máskor, igyekszem hamarosan részletezni:

06:45- kor felketem az Istit, és elmegyek dolgozni, Isti rendezi a gyerekeket, viszi őket bölcsibe suliba...

14:00- ig 120%- on pörgök az irodában.

15:30- ra vagyok otthon, mert én megyek a gyerekekért.

16:00- tól újra dolgozom 18:00- ig..,vagy tovább..

18:00- tól, háztartás, mosás, vasalás, vacsikészítés, fürdés, fektetés- közeben ügyelve hogy hasznos idő is legyen benne,egymásra hasznos...!!!!!!

Estere kidőlök, olvasgatok, netezek, aztán  éjfél felé beájulok. :-)

Folyt. köv.....sok a mesélni való, gyerkekről, költözésről, új otthonunkról, egy újabb hormonháborúról, az első érett saját barackról....igyekszem.

2014. május 18., vasárnap

Lili tegnap kilen éves lett

Van egy 9 azaz kilenc éves csodás nagylányunk.
A legérzékenyebb, legjobb szívű kislány a világon!
Imádjuk. Nagyon boldog szülinapot Lili!



2014. április 11., péntek

A kedvenc versem, a költészet napjára, Isten óvja és szeresse JózsefAttila lelkét, bár ez most nem az ő verse

E.E.Cummings – Kötődés

Magamban hordom a szívedet,
a szívemben hordom.
Mindig itt van velem.
Bárhová megyek, mindig kell nekem.
És akármit teszek, bármi lesz,
Te ott leszel kedvesem.
A sors nem riaszt,
mert Te vagy a sors nekem.
Nem kell világ ennél szebb,
mert Te vagy a világ, igen.
Íme a titkok titka,
mit senki se tud:
gyökere minden gyökérnek,
rügye minden rügynek,
egek feletti ég a fán,
mely maga az élet.
Mely magasabbra nő,
mit a lélek remélhet,
vagy elme megérthet,
mint az alá nem hulló csillagok csodája.
A szívemben őrizlek.
Ott őrizlek a szívemben

2014. április 2., szerda

Havi 1

Legalább havonta egyszer kéne írnom és akarok is.

Annyi minden történik velünk, annyi mindent szeretnék emlékként megtartani részleteiben is.
Rohannak velünk a napok, minden este elalvás előtt torlódnak a gondolataim hogy na ezt meg ezt kéne leírni,olyan jól össze is fűzöm a szavakat csak olyankor már nincs nálam se toll, se papír, se táblagép.....

Jó dolgozni, nagyon jó dolgozni, felnőttek között lenni és nem mellesleg szeretm amit csinálok, szerencsém van. Erősen múlnak a halálos betegségeim is, azért olykor felfedezem magamom némely végzetes kór tüneteit.
A minap például megint azt hittem hogy állkapocs rákom van, de aztán rájöttem hogy hihetetlen sokat beszélek, hadarok és képzeljétek NEVETEK, hogy attól zsibbad az álkapocs izületem. 

Van egy szuper kolléganőm, szerencsére több is, de én most konkrétan Kittire gondolok, akivel a legtöbbet együtt kell dolgoznom és úgy érzem kihúztam vele a lottó ötöst.
Már az is nagy szó volna hogy elvisel,mert még önkritika sem kell ahhoz hogy belássam tényleg nem áll be a szám és folyamatosan csacsogok, mintha be kéne pótolnom a gyeden eltöltött viszonylag szótlan napokat.
Egyik reggel Kitti talált egy 30 éves kis füzetet (főnökünk nyugdíjba megy és szanál), többeknek nagyon tetszett a benne lévő tanítás ezért én mondtam hogy majd bescannelem és elküldözgetem e- mailen.
Kivettem a gemkapcsot a füzetből (fogalmam sincs miért, boríték méretű lapokból állt, tehát még automata scannelésre sem helyezhető a gépbe), pedig csak simán lapozgatva kellett volna a gépezetbe helyezni.
Komolyan megkínlódtam vele, melyik lap, miután jön, kevertem- kavartam. Aztán sikerült, márcsak azt a fránya gemkapcsot kellett volna visszahelyezni a közepébe, de a tűzőgép nem ért el odáig...
Akkor még lazán közöltem hogy én ezt majd megoldom, és elővettem a nagy kapcsozót.....az akkora nagy gemet vágott a füzet közepe mellé fél centivel, hogy majdnem sírva fakadtam amikor megláttam.
Ekkor már tudtam hogy vesztésre állok: 
Füzet kontra Virág, 1:0
Kerestem egy kapocs kiszedőt, egy vadiúj került a kezembe, amit sikeresen kettétörtem, egy nyanvadt mozdulattal. Egyre feszültebb lettem, hol felálltam, hol leütem, majd egy életem egy halálom alapom nekiálltam körömel kiszedni az óriási gemkapcsot. Hát nem sikerült, és egy hatalmas lyukat szakítottam az erekje közepébe. Még ekkor is azt hajtogattam hogy : megoldom, megoldom, megoldom....pedig már tudtam hogy végérményesen csatát vesztettem 100:0- ra.
Még bepróbalkoztam egy jó adag celluksszal, de Kitti elvette tőlem a füzetecskét es egy laza mozdulattal simán összekapcsozta....


Léna übercuki, egyre többet dumál, okos, önállósodik, imád a bölcsiben erről tervezek írni, hosszan, részletesen, igyekszem.

Lili is jól van, igazi nagylány, olyan ügyes!De neki is jár egy külön bejegyzés.

Keveset vagyok velük, sokat szomorkodom emiatt és olykor hatalmas vágyat érzek megölelni őket......főként az éjszaka közepén.

Nem mellesleg 16 nap múlva költözünk....a dobozolásba pedig ott tartok hogy van már dobozom.....
húha...nagyon neki kéne állni. :)

2014. március 2., vasárnap

Nagy a lemaradás, most is csak azért írok mert ígértem

 Nem akarok mentegetőzni, minden este elalvás előtt az jár a fejemben hogy mit kellett volna leírnom ide, aztán elalszom.... és most is aludnék már...

Az a helyzet hogy elfáradok. Hatkor indul a napom. Öltözök, öltöztetek, Lénusom még szopizik is.
Aztan megyek dolgozni. Kettőkor indulok a bölcsibe, aztán a suliba. Fél négy felé érünk haza.
Négyig szeretgetem a csajok, aztán hatig megint dolgozom. Mindezek után haztartási munkák következnek, aztán a vacsi készítés, készülődés másnapra. Isti fürdet, már amikor itthon van, mert sokat jár kiküldetésbe.
Lénusom fél kilenckor alszik. Legkésőbb. Lili fél tíz felé, én meg tízkor. :-)
Hát ezért nem írok. De ez nem panasz, csak ok, mert nagyon jó újra dolgozni.

Lili szuperságos, mindig én megyek érte. Jegyei valtozatlanul ötösök.

Lénus igazi bölcsis. Majd egyszer leírom részletesen is, de szeret, imád a bölcsiben.
Fel van dobva, jó kedvű. :-)

Én is szeretek a munkában, nagyon jót tesz nekem!

Nemsokára költözünk, pár hét. Ááá, dobozolnom kell majd!!

Annyi mindent kéne írnom, kicsi időt kérek még és igyekszem, de még szoknom kell az új helyzetet. :-)
Mentségemre legyen mondva, még a Szomszédokat sem nézem! 

2014. február 27., csütörtök

Reggel

Ma reggel nem találtam zoknit.
Felamás volt rajtam.
Az is a Lilié.



Hétvégén írok, van mit és minden oké szerencsére. :-)
Mindenkit olvasok, bocs hogy nem szólok hozzá...még szoknom kell hogy kevesebb az időm magamra.

2014. január 27., hétfő

2014. január 24., péntek

Szavalóverseny első helyezett, félévi bizonyítvány= osztályelső

Lili első lett a szavalón, félévi bizonyitványa kitűnő, négy tárgyból dicséretet is kapott, osztályelső lett.
Mi mint szülők nem tettünk ezért semmit, maximálisan az ő érdeme! :-) Nem kell rászólni hogy tanuljon, egyszerűen maximalista, önmagát hajtja. Nagyon büszkék vagyunk rá.





2014. január 22., szerda

Felnőtt lettem

Egyre biztosabb jelei vannak annak hogy kezdek felnőtté válni.

1. Nem veszek meg mindent ami csillog.
2. Egészen biztos vagyok benne hogy a télapó nem létezik.
3. Nem várom ujjongva az új kutyát, inkább tartok tőle (bepisil, megrág ezt- azt).
4. Nem várom a havat.
5. Nem ülöm végig tátott szájjal a meséket.

AZONNAL VÁLTOZTATNOM KELL!!!!!
(Egyedül a sötétben még félek, az jó jel igaz?)

2014. január 14., kedd

Lemaradás

eNagyon le vagyok maradva.
Nagyon.
A nem írás fő oka a lustaság volt.
Próbálok témánként haladni (karácsony, nyak, munka, bölcsi, ház, új kutya) a jövőben meg gyakrabban írni,. :-)

Három fontos dolog mielőtt belekezdek:

Lala, hozzád nem jutok be, kérlek küldj új meghívót. Köszönöm.

Lili fantasztikus krampusz volt az iskolai darabban!

Léna pedig így is tud szopizni:


A karácsonyt már annyira nem akarom részletezni, szép, volt jó volt, hamar eltelt.
Kaptam Istitől egy Manna szappanos karácsonyi dobozt amit nagyon élvezek. Meg egy jó meleg sapkát, amihez várom a telet. Isti tőlem egy kicsi zacskó igazi Kopi Luwak kávét kapott, mert ugye ő imádja a kávét sőt hobbija és lételeme! A Kopi Luwak a világ legdrágabb kávéja, erről beszélnek a Bakancslista című filmben, ez az, amit a cibet macska már egyszer megevett....én nem kóstolom meg.
Lili legjobban a nagy méretű, beszélő játékszéfnek örült, ugyanis így a kincseit eldughatja a Léna elől. Mert a Léna pakol, folyamatosan pakol. A széfen mi egyfolytában kuncogunk, ugyanis amikor Lili beütögeti a titkos kódot, a széf hangosan visítja a benyomott számokat, így kb. az egész utca tudja a titkos kódot, de a lényeg az, hogy a Lénus még nem tudja kezelni, mi meg természetesen tiszteletben tartjuk a Lili magánszféráját.
Léna legkedvesebb ajándékát a Lilitől kapta, egy saját készítésű kis macit....már szentesete azzal vacsorázott. A Maci a képen a hóna alatt van a gyermeknek. :-)





A karácsonyfát Léna, hosszas terrolizálás után ledöntötte. Lili sírt hogy ne szedjük le.
Hát köztes megoldásként levàgtuk a tetejét és lett egy minifánk.

Ilyen volt, ilyen lett:





Még a karácsony végére:
Zoknit a kutya kapott ajándékba. Pedró amúgy kétszer is beteg volt, kétszer kapott antibiotikum kúrát. (Mandula gyulladás, popó gondok.)



A következő téma, a nyakam, sajnos az ünnepek alatt is kínzott.
Ugyanis beállt. Mert kellett nekem az amúgy is elgémberedett semmilyen izmaimmal felfelé lesve 3/4 órát fürdőt takarítani....
Fájt mint a dög, még a fülem is csengett tőle. Reumatikus a dolog, voltam orvosnál, gyógyszert a szoptatás miatt nem szedhetek rá. Gyógymasszőrhöz járok, nagyon jó. Amikor a köpölyözött első alkalommal, a fülsipolásom nagyon felerősödött bizonyos izmok köpölyözése alatt, azóta alig van, szóval tuti az izmok okozzák. (A mozgásszervi elváltozások közül különösen a nyaki gerincoszlop, a nyak- vállizmok területén az izmok tónusa hozhat létre fülzúgást és fülsípolást.) Egyébként abszulút nem idegesít, addig idegesít míg nem zárták ki az agydaganat lehetőségét...még mindig hipo vagyok...
:-)
Már nem fáj, néha érzem egyik nyakcsigolyám, szóval lehet beiktatok egy csontkovácsot is. De attól úgy félek! 
Meg fent mindkét oldalon jön a bölcsesség fogam! 

Ugorjunk.

A ház vásárlas terén nagyon jól állunk, talán előbb is tudunk majd költözni. Még mindig alig hiszem el, erről majd írok ha ott vagyunk.De minden sínen van, rengeteget futkoztunk, papíroztunk, de látom a végét. 
A házhoz szigorúan kapcsolódó téma, a kutya. Mármint az új kutyánk Olaf, aki január 24- én fog beköltözni, akkor lesz 8 hetes. Kis jack russel fiúcska...Isti nagy álma volt, és hát ez a fajta kerti kutya...most lesz kert.
Pedrónak is jó lesz hogy lesz barátja, hisz nagyon megszokta hogy itthon voltunk a gyed miatt.

GYED....aminek vége....
Január 2-án, a 35. szülinapomon újra dolgozni keztem. Egyenlőre itthonról.
Fáradt vagyok, hisz egy 21 hós mellett nem egyszerű, de például lehet pizsiben dolgozni. :-)
Élvezem, jó lesz visszatérni a munkahelyre is.

Tegnap pedig megkeztük a bölcsit....hát majd alakul....de erről majd külön és később...
Megvisel. Engem.A gyerek meg érzi gondolom. Össze kell szednem magam...

A karácsonyról írtam a legtöbbet, amiről nem akartam...:-)