Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

:-)

Pocak

Nem pocak, feneketlen bendő, épp bűnhődöm az esti zabálásért. Nem tudom mennyi sütit ettem, soknál többet.
Amúgy majd mesélek, mert amúgy jóóó napunk volt!

"kiki nyúgalomba"

Ki 1: Lili.
Ki 2: Isti.
Álomszerűen alszanak.

Léna és én álomszerűen kukucsosat játszunk, vagyis mi nem vagyunk a nyúgalomban kikik. Lénus végig aludta az utat, meg az új hely, meg este kidőlt és 23 órakor ébredt....de lassan elfárad. :-)

Holle Anyó megkegyelmezett, tök jó utunk volt.
Ó jókat ettünk én három sütit nyomtam lightosan vacsi után, fürödtünk (nem a Balatonban) most jól van a lelekem.
De azért fáradok így éjjel egy óra felé. Nem baj, megéri. Ez a kölök amúgy is mindent megér, meg a másik kölök is! :-)

Holnap

Isti hazaért! Éljen!
:-)
Tegnap voltam fogadóórán, ahol megtudtam hogy a Lili okos, értelmes, szorgalmas, ügyes, szépen és hibátlanul dolgozik,kiemelkedően tájékozott,érdeklődési köre hatalmas DE sokat beszél és nyüzsög ő a "helyi rádió" (tiszta anyja). Dolgoznunk kell a dolgon hogy ne kapja meg azokat a "pofonokat" amiket én kaptam a szájmenésem miatt. Ez a feladat kicsit megijeszt mivel magamat is nehéz kordában tartanom.

Lénussal voltunk a Bölcsibe, jó lesz,érzem.

Holnap megyünk a Balcsira (vagy nem, majd Holle Anyó eldönti). Még soha nem láttam télen a Balatont, vagyis havasan nem láttam soha a Balatont. Mármint nem a vizet, a tájat.
Brr...
Meg vagyok zavarodva, bár nemcsak én, a hétvégén volt a tévében a 'Denis a komisz karácsonya' című film....na megyek is, leszedem a tojásfát és feldíszítem a fenyőt.

Március huszonhatodika van. Ahogy a képen is látszik.

A mai éjszaka

21:30 Gyerekek alszanak, Lili még egyszer jön pisilni
22:40 lefekszem
22:45 interneten megnézem Isti mikor ért oda Németországba, mert nem jelzett és én aggódom
23:13 - ra várható a gépe landolása, azt megvárom
23:15 a net szerint Isti leszállt (a repülő)
23:25 Isti sms-t küld érkezéséről (még egy óra út áll előtte a hotelig)
23:30 elaludni akarok, álmos vagyok
23:40 Léna szopizik, pár kortyot csak (beindult a fűtés kicsit száraz lett a levegő)
24:00 Isti hív, nem jó a hotel a száma, keressem ki neki
00:01 keresem
00:10 nem jó az a szám se, írjak a hotelnak hogy tartsák a szobáját
00:15 nem jó a hotel honlapja sem, keresem az e-mail címet
00:25 megvan, írok
00:57 Isti sms, hotelhoz ér
00:59 utolsó sms váltás
01:14 anyu eszeveszetten horkol
01:40 anyu köhög, hangosan
01:48 a kutya kimegy, kopog a körme
02:00 a kutya bejön, nagyon kopog a körme
02:30 anyu orrot fúj, hangosan, nagyon hangosan
03:11 anyu a tűzoltózenekar egymaga (nem egy szobában vagyunk)
06:30 Lili kel
06:45 szendvicset készítek
07:15 Lili elmegy anyuval suliba, busszal
07:30 most lefekügyek, vagy úgyis kel mindjárt a Buci???

Na ezt csak azért írtam le, mert amikor ma sajnálattal néznek rám hog milyen fáradt vagyok, biztos éjszakáztam a Pici miatt, akkor majd védően megsimogatom a kis buksiját.

Ez a város nagyon is pici

Mármint ahol élek. Élünk. Igaz hogy 135 000- en lakjuk.
Aztán mégis én ma találkoztam Pacusékkal. Fizettem pont abban a Lidl- be (amiből most már 4 van a városban), pont a szomszédos pénztárnál és pont akkor amikor Dóri és Ádám is.
Na most tényleg, ennek mennyi az esélye? Olyan " nekünk találkozni kellett" érzésem volt megint mint amikor Bóbitáékkal találkoztam. (Na ne tessék félreérteni.)
Istire meg nagyon büszke voltam, egyből megértette amikor azt mondtam Pacusék bemutatásakor hogy "blogtárs".
Nagyon örültem, nagyon jó igazi embereket látni a blogok mögött, főleg ilyen nagyon szimpatikusakat. Az ember megalkot egy képet arról akit olvas és amikor a valóságban is azt látja, az nagyon jó érzés.

Hirtelen témát váltok.
Váltottam.
Nem titok hogy mostanában nem aludtam sokat mindezt nem a Léna rovására írom, mert ő alszik.
Stressz is van bőven, az ikrek miatt végig aggódtam a terhességet, de nagyon, aztán jött az anyós féle viszály, most pedig a munkába visszatérés foglalkoztat. Isti sokat dolgozik, megint utazik amit utálok, dehát ilyen a munkája és sajnos mennie kell. Sokat vagyok egyedül, sokat van időm agyalni olyanon is amin igazán nem kéne. Szóval kicsit kimerültem, legalábbis remélem erről van csak szó. Mert olykor érzem a szívemet, olyan enyhe remegést bal oldalon.
Erre felbuzdulva vettem egy vérnyomásmérőt, ott a Lidilbe, akcióba, kétezerért, csuklóra valót.
Ez a kis kütyü meg azt mutatja hogy szívritmus zavarom van (néha). Van valakinek tapasztalata? Tényleg megbízhatatlanok a csuklós vérnyomásmérők?

Össze-vissza /update péntek délelőtt/

Hogy én hogy utálom ezt a hülye szelet! Brrrr...

Javulok alvásilag, ami jó hír, mertugye kisBuci most már visszatért a viszonylagosan normális este fekszünk (nem éjjel), reggel kelünk (nem délben) akvásmintához.
Ő váltott, én meg lemaradtam és nemigazán tudok elaludni, csak lesek és marhán hiányzik a délelőtti szunyókálás. Nagyon- nagyon.
De már javulok, most is lassan leragadnak a szemeim (csak a hülye szél ne rázná úgy a redőnyt).
Ha pedig többet alszom, akkor nem vagyok hétfejű sárkány, hanem csak háromfejű.

Lili matek, újabb felmérő, újabb 100%. Ez van, ilyen ügyes. Én meg dagadok a büszkeségtől (sajnos nem mellben). Lénus meg annyira nem csecsemő már. A minap kinézte a számból a pörköltet, én lemostam egy darab húst és adtam neki. Ma mutogatott a már elmosogatott pörköltes vájlingra hogy kér, én meg mutattam neki hogy üres, csak lesett rám nagy csodálkozó szemekkel.

Kedden bölcsibe iratom a Kicsit. Tudom hogy jó helye lesz (köszi Andi, köszi Edina), tudom hogy még messze van, na de akkor is....bruhaha, megvisel, igyekszem nem gondolni rá.

Jövő hétre megint havat mond meg szelet, akkor viszont Balaton törölve, ha a legkisebb esély is van arra hogy bekövetkezzék az ami a múlt hétvégén, akkor inkább itthon maradunk.
Majd szomorkodunk egy kicsit aztán azt csináljuk megint amit a legjobban szeretünk.

Na de tényleg, helló, természet, március vége van, én imádom a havat, DE télen.
(Biztos megint Csingilling kavart hogy egyem a kis szárnyait.)

Update vagyis ezt elfelejtettem tegnap:
Isti üldögél Lénával az ölében a "kutyaól" feletti fotelban. Aztán szagolgatja a Bucit, akit előtte tettem tisztába. Az nem lehet hogy újra megtöltötte a pelust.
Megkérdezi mit csináltam az előző peluscsomaggal.
Mondom hát kidobtam. Azért odapillantok a kukához, tényleg nincs mellette a használt pelus.
Majd szemem a fotel alá vetődik és észreveszem hogy a szóban forgó pelenka mégsem a szemetesvödörben (szelektív) pihen, hanem a Pedró lenyúlta! Sőt! Nemcsak lenyúlta hanem épp bontogatja!
ÁÁÁÁÁ! Gyorsan elszedtem tőle, ilyet még soha nem csinált. Kérdőjelek ugrálnak előttem.

Még mindig fúj a szél.

:-)

Úgy összevesztünk egy apróságon, mint az állat! Majd hasonló módon békültünk ki!
:-)

7vége

Csütörtök 21 óra

- Na, akkor holnap szobacsere? (én)
- Ááá, cseréljünk? Ne várjuk meg míg melegebb lesz? (Isti)
- Hm. Nem is tudom. Essünk túl rajta.( én)
- Én egy későbbi időpontra gondoltam.(Isti)
- Ja végülis igazad van.(én)
- Akkor holnap azt fogjuk csinálni amit a legjobban szeretünk! (Isti tenyerét dörzsöli.)
- ???? (én)
- ???? (Lili)
- SEMMIT! (Isti)

Azért kicsit persze szöszmötöltünk,Léna megtanult tisztán ugatni, a Pedrót is így hívja reggel "vah-vah", takarítgattunk, ámuldoztunk és álmodoztunk, vásároltunk, gumicukrot zabáltunk, kacsát sütöttem, de nem lett olyan jó, mert nincs karácsony, gyerekeket csodáltunk, meg amit már megírtam tegnap és tegnapelőtt. DE alapjában véve ilyen láblógatós hétvégénk már nem tudom mikor volt utoljára és ebben a gyerekek is partnerok voltak. Mit mondjak? Nagyon jól esett. :-)

Tehetetlen

Megőrjít hogy tőlem karnyújtásnyira emberek fagyoskodnak és éheznek, csecsemők és kisgyerekek is, és én nem tudok mit csinálni.
Éjjelente halkan, de szoktam hallani az autópálya moraját most néma csend van....
Olvasom a Facebookot, osztom amit lehet, főleg gyerekes és beteg emberek kéréseit.
Ma neki indultam, összeraktam minden babakaját, pelust és törlőkendőt, vettem a kisboltban vizet és nem jutottam csak a Tescóig.Borzasztó állapotok uralkodnak! A torkomban dobogott a szívem, mindenhol autók, kétségbeejtő.
Holnap reggel már lesz bolt, vásárolok, Isti meg elviszi. Ő jól vezet.
Lili már rámkiabált hogy hagyjam abba, hisz nem tudunk mit csinálni és ő már így is olyan szomorú. Azóta magamban morgom és utálom ezt az egész helyzetet.
Öcsém fél ötkor ért haza, hajnalban. Úgy sikerült neki, hogy egy elakadt buszt kihúzták az árokból Balonypéterdnél majd egy hotoló mögé állították. Tesóm is felszálllt a buszra így jutottak be Győrbe a hótolót követve. A plázánál letette a busz, azt mondta olyan szél és hideg volt, azt hitte mire hazaért hogy tényleg nincs füle, mert lefagyott. Pedig nem nagy a távolság.
Szóval mikor elolvastam hogy összefagyva és kiéhezve de hazaért megnyugodtam.
De mi van a többi emberrel? Most sokakért aggódnak. Mikor kapnak megnyugvást? Néztem az autópályát (ráláttam szemből) állnak a kamionok mint a dobozok. Hihetetlen.
A facebookon pedig a szidó emberek felháborítanak, meleg szobából könnyű okosnak lenni.
Nem akarok semmit és senkit elitélni ( milyen jogon és alapon tenném) de nincs könnyű dolga a hivatalos szerveknek, mindehová kell a segítség, az autóktól mozdulni nagyon nehéz. A hótolóknak meg nincs szárnya.Nem könnyű na, nyílván sokan nem is vették komolyan hogy tényleg ilyen idő lesz hisz március van és örültünk a hosszú hétvégének. Egy rendőrrel beszéltem, aki akkor húsz azaz HÚSZ órája dolgozott már. Becsülök mindenkit aki segít, aki ott van, aki tesz. Szorítok mindenkinek hogy hazaérjen, a gyerekekért megszakad a szívem, nagyon.
Nagyon jó hogy ennyi sok segítőkész ember van, Győrbe csak a Lajta úti gyűjtőhelyre vittek ezren adományt.
De ugye hazaér mindenki? UGYE NEM LESZ ÁLDOZAT?????

U.i. Kisöcsém (29 éves), tegnap Veszprémvarsány után akadt el, kb 4 kilometerrel, onnét gyalogoltak be az orkán szélbem és hóesésben Bakonypéterdre.
Reggelre így nézett ki a Veszprémvarsány tábla.
Szóval elsülhetett volna ez a dolog rosszabbul is. Akárki is vigyázott rá tegnap, köszönönöm neki.

Na ne "má" -update

Ezt a havat én sem szeretem, vagyis a szelet!!! Egyszerűen hihetetlen! Micsoda idő! Elállhatna már mindkettő, de főleg a szél.
Isti ma Nemetországban volt, repülővel, egész nap szorongtam hogy mikor ér már haza.
Mikor mentem Liliért a suliba, hát zabszem volt a hátsóban na.
Isti nyolc körül hazaért épségben. Borzasztó állapotokról számolt be.
Öcsém Veszprémben volt, fontos tárgyaláson és hazafele a főnökével elakadtak. Azt mondta kész se előre se hátra. Kiszállt a kocsiból, két perc alatt olyan,de olyan vizes lett a hótól, mintha zuhanyozott volna. Így indult el a főnökével segítségért. Egy kilométer (szerencsére " csak" egy km) után érték el Bakonypéterdet a jeges és orkán szélben. Ott befogadták őket egy turista csoporttal egyetemben. Teát kaptak, a művelődési házban húzzák meg magukat,székeken.
Ez is persze sokkal jobb mint a kocsiban ülni egész éjjel. Még szerencse hogy a faluig elértek.

Most mindenkire nagyon gondolok, aki alahol vesztegel és minden segítő ember előtt megemelem a kalapomat: a rendőrség, tűzoltóság,katonaság, szociális munkások és az önkéntesek előtt. Az Isten áldaj őket kapjanak rengeteg ajándékot az élettől.

u.i.
Rádióhír: 10 hónapos babával vesztegelnek Szabadbattyán és Székesfehérvár között.
Miért indultak el? Ugye kapnak segítseget? Ugye valaki oda tud menni és segít? UGYE?
Az öcsém is hazaér holnap épségben. UGYE?

UPDATE:TESÓM KÉT ÓRÁJA (hajnali ötkor) ÜZENT: "HAZAÉRTEM!"
Gondolom most alszik. Jaj, úgy örülök. Még jó hogy átaludtam a hazaútját, szerintem ha tudom hogy úton van kinyír az izgalom. (Tudom ez önző.)Még így is....
Remélem minden megrekedt hazaér épségben. Álljon már el a szél!!!!!

Szoba cserebere

Már többször megcseréltük a hálót a gyerekszobával.Hogy miért? Mert csak. Eddig mindig én kezdeményeztem a dolgot, most Isti ötlete volt. Eddig nagyon elleneztem mert előre utálom a pakolást és a velejárós takarítást, szanálást, ami amúgy nagyon is ránk fér.
Aztán mégis beleegyeztem a dologba mert megtaláltam a szupi kis gyerekszoba függönyt ami pont a háló ablakára passzol. Szóval zöld utat kapott a szoba csere és a hétvégén meg is valósítjuk. Most jól megtervezem mi hogy legyen, aztán van rá 50% esélyünk hogy nem veszünk össze kétpercenkét a pakolás során. De milyen jó lesz ha kész lesz és rend lesz!

Ma találkoztunk AnyaBóbitával és KisBóbival, észrevettem Őket, megtaláltam a dudát, rájuk dudáltam ők is megláttak és utánunk jöttek. Nagyon jól eső kellemes találkozás volt, AnyBóbita nagyon kedves és KicsiBóbi nagyon édes szép baba.
A Lili azt mesélte nekik hogy amikor nem alszom ki magamat akkor jobb engem elkerülni.
Bár tisztába vagyok a nyűgösségemmel azért a kritika mégis némi önvizsgálatra ad okot.

Léna keveset aludt a múlt éjszaka, be akartam kenni az ínyét dentinox zselével, nem engedte.
Most nagyon fájhat a kibújni akaró fogacskája körül az ínye.

A hétvégénk nagyon jó volt, bárcsak minden pénteken itthon lehetne az Isti.
Szombaton pedig meglátogattak bennünket az Isti unokatesója a kis egy évesükkel Matyival.
Nagyon jó volt, feltöltenek az ilyen események. :-)

AnyaBóbitával

Ez van

Lénus ma kora este kidőlt, kicsit kevert volt a napunk mert délre mentünk tanácsadásra.
Most meg felkelt és úgy nézem kialudta magát...
Közölte velem hogy kér memmemet (újabban ahogy kinyitja a szemét enni kér), hoztam neki egy csokitlan túrórudit ő meg szépen beletömködte a nagyzebra nem létező szájába. Legalább tudja hol a zebra szája és hogy ott eszik.
Egyébként érdekes ez a zebra, ilyen formaválogatós bedobálós és a hátsóján kell kivenni a kocka, csillag és egyébb formákat, ja és a farka csörög (a kis pervez).

A tanácsadásra amint beléptünk Léna vad integetésbe kezdett, gondolta hogy mehetünk is.
Persze én vagyok a kegyetlen anya és hagytam hogy megmérjék (9,5 kg majdnem és ez kaki után és kaja előtt). Majd a doktornő megerősítette hogy négy örlő foga jön egyszerre, itt- ott már kocognak is. Szóval jogos a két pont az éjszakai felriadásokért.
Marhán megsértődött hogy megvizsgálták, bőszen intette a pát, majd szinte felmászott rám és mikor biztonságba érezte magát elkezdte a mérges és morcos arcát vágni, ami olyan cuki hogy jól kinevették.
Ez már tetszett neki éskegyesen megeresztett egy félmosolyt.
Vettem neki egy szuper direkt örlő fogakhoz való rágókát, már kétszer szereztem vissza a kutyától ugyanis ő már nem fogzik.
Elnevezett engem is, anyannya vagyok. Biztos nekem szól, mert csak nekem mondja. Engem utánozva ütögeti maga mellett a kanapét ha azt akarja hogy a Pedró felugorjon melléje.
Pedró babakeksszel erősen motiválható.
Egyébként már az utcán is felismeri a kutyákat a vah vah- okat, sőt a kutyaugatást is felismeri.
A minap a mi ebünk előszobába piszkítása kapcsán megdöntöttem a négy métres futás világrekordját. Ugrani még nem merek ekkorát. Azt láttam csak hogy Léna kinézi magának a Pedró előszobában szégyentelenül elhelyezett végtermékét és nekiiramodik hogy elkapja...én voltam a gyorsabb, de egy hajszálon múlt.

Licikém írás dogája 97,5 %, egy hibája volt, betűkből kellett szavakat alkotni, leírta azt is hogy "sós" vagyis duplázott az esset és az már nem okés. Olvasás és matek 100%.
Teljesen fel volt ma dobva, annyira meghatódom még mindig hogy ilyen nagyon fontos neki a Léna.Vettem is neki még egy csomag Luna kártyát, annyit rendezgeti őket, számszerint emelkedő sorrendbe, küln vannak a cserekártyák. Listát vezet, ÍRJA hogy kivel melyik kártyát cserélte ki és melyik hiányzik még neki.
Tegnap kaptam tőle egy wc gurigából készült baglyot. Ő maga gyártotta a szobájában.
Olyan ügyes!!!!!!

Holnap Isti tényleg ittthon marad velem ami nagyon jó mert visszatért a hipochonder hajlamom.
Nagyon fáj a bal oldalam, valószínüleg elfeküdtem mert mindig úgy szoptatok, áthajlásos módszerrel a jobb mellemből is. Vagy meghúztam, mert ott cipelem a 9 és fél kilóst, meg a hordozót is a bal karomom viszem.
De persze beparáztam hogy tutira infarktusom lesz.
Amit meg is kaptam, ma háromszor. Annyira beparáztam az infarktus gondolatától hogy rögtön légszomjam lett. Volt már álkapocscsont ( na ezt a szót hogy írják?) rákom, tüdőembóliám is (kigugliztam)....
Ráadásul a Léna ma megharapott, montam is neki hogy az "anyád mindenségét", aztán elszégyeltem magam, hogy miket beszélek neki. Dehát én vagyok az anyukája szóval az én mindenségemet.

Valahogy lazítanom kéne agyilag.

De most tényleg mitől fáj a bal oldalam?


u.i. Léna a fáradtság legkisebb jelét sem mutatja. A vetődést gyakorolja éppen, olykor megszakítja a gravitáció tanulmányozásával.Az a szerencséje hogy úgy de úgy de úgy imádom!:-D

A nyugalom ára

Az elmúlt napokban nyűgös voltam. Megvan az oka is, de talán megint csak túlreagálok dolgokat, össze is kaptunk az Istivel (már megint nem is tudom miért) meg és főként ez a baj, iszonyat keveset alszom mostanában már megint. Most a Lénus is benne van a dologban (rohadt fogfájdalom!). Istinek is feltűnt hogy most "jaj de nagyon szeress most" állapotba kerültem és azt mondta péntekre szabit vesz ki (remélem nemcsak képzelődtem hanem tényleg mondott ilyet, és most nagyon nehezemre esik hogy ne keltsem fel és ne kérdezzek rá).Szerintem egyébként a hormonjaim is dúlnak. Szülés óta még nem jött meg ismét, ami persze kicsit sem baj, de peteérésem az már lehet (az ikrek is így lettek), észrevettem hogy a feltételezett középidő előtt vagyok 2-3 napig extra nyugtalan, nehezen alvós, ideges és morgós, aztán rá egy hétre tele leszek pattanással mint tini koromban.
Tehát a lelkemben rohangáló hullámvasút levitt a nagyon mélyre, én meg ebéd után kávéval a kezemben beintettem neki és azt mondtam: nem hagyom magam!
Csodaszépre felöltöztettek Kisbucit magamat annyira nem, de felvettem az új gatyám, ami 38- as és egy kicsit nagy. Így vágtunk neki gyalogosan a nagy Tescónak meg a Müllernek.
Az jó kis séta. A cél a hátsóm kerekítése mellett omega- 3, vas és magnézium vitaminok beszerzése volt. Nagyon úgy érzem pótolnom kell a fentieket, mert lehet hogy nem elég most a multiviamin és a c - vitamin, lehet hogy a rossz hangulatomhoz és az éjszakai ébredésekhez, nálam is és Lénánál is közre játszik hogy ki vagyunk vitaminailag ürülve. Lehet nem is a fogával van baja....Majd beszámolok hogy hatnak- e.
Nagyon jót tett a séta meg a levegő.Egy kihaltabb részen is el kellett haladnunk, itt már messziről kiszúrtam egy hajléktalannak tűnő, de ezer százalék hogy tök részeg embert. Jó előre megálltam és elkeztem integetni a másik irányba és jó hangosan el keztem mondani a Lénusnak, hogy: Ott jön apa, látom már, integet! Nem tudom miért, de tökre megijedtem attól a pasitól, olyan furcsán bámult, hát előadtam a "jön apa" magánszámomat, a pasi meg tovább is ment. Azt hiszem a Lilinek is megtanítom eme megtévesztő hadműveletet. Parás vagyok no.

A levegő, a mozgás mellett a shopping is jót tett. Nagyon jó kislány voltam nem vettem semmi feleslegeset. A kék- fehér nejlonzacskós boltba imádom az akciós pultot, találtam két jó dolgot is.
Egy sportkocsi takarót, 1150- re akcijózva, igen jó, vannak rajta tépőzárás rögzítők, hogy a gyerek ne tudja lerúgni magáról a takarót. Ha belegondolok hány és hány plédet hagytam el így a Lilivel anno, akkor most rengeteget spóroltam. A másik szuperságos dolog amire ráleletem egy
olyan de olyan de olyan de olyan jó hálózsák, amilyet én még nem láttam, kétezerért adták megakcióba. Az anyaga puha és habkönnyű, a formája, a cipzárja, a logikája...óóóó! Még egy hőmérő is van hozzá hogy lássuk nem - e azért nyüsszög a gyerek mert melege van. Én az 1- es vastagságot vettem meg, ami 20-21 fokos lakásban hivatott helytállni. Most ez nagyképűen hangzott, de én is csak most tudtam meg hogy van 0,5- ös, 1-es, 2- es és 2,5 - es hálózsákvastagság.
Itt van ez volna az, a Brendonban 11 000- ért adják. A miénk fehér egy macival, mert gondolok az öcsémékre, mindenből unisexet veszek.
http://www.brendon.hu/Products/Details/38350

A Müllerbe vettem Luna kártyát a Lilinek, meg megvettem a húsvéti édességeket mert azt úgyis meg kellene.

Szóval nem vettem semmi feleslegeset! Sőt! A nyugalom ára így megállt 8000 forintból.
Ráadásul jobban is vagyok! :-)

ZOO

Ma voltunk az állatkertben. Ami azért különleges mert ez volt a Lénus első zoo látogatása.
Lili rendkívül izgatott volt, mert annyira jó testvér hogy azon járt az esze milyen boldog lesz majd a Buci ha meglátja az állatokat.
Fizetés után (4200 huf), elég toppant egy hölgy hogy csinál rólunk egy emlékfotót. Én már majdnem meghatódtam amikor megláttam hogy az emlék 990 forintba fog kerülni. Persze fényképező volt nálunk is, de így legalább négyen vagyunk egy képen.

Nagyon jól sikerül a séta, Léna és Lili is persze rettenetesen élvezte a dolgot. Vigyorgós örömködős volt az egész délután.
Az állatkert nagyon szép és az állatok is előbújtak, meg lehetett őket nézni.
Léna nem félt semmitől. :-)

Egy nagyon jó beszélgetésnek a fültanúja voltam.

Lelkes első gyermekes apuka áll a majom előtt és tündi- bündi hangon mondja a kislányának:
"Látod kicsim narancsot, ó nem mangót eszik a majom! "
Mellékelem a szóban forgó (egyértelműen paradicomot) étkező majom képét. Nem gunyolódom, csak mosolyt csalt az arcomra a dolog na. :-)

Kiskutya

Léna kiskutyát utánoz, na nem ugat csahol vagy csontotveszik, hanem HARAP!
Mindent....már nagyon félve dugom neki oda a mellem is. Attól félek hogy egyszer nagyon megharapna én reakcióként, akaratlanul fejbekólintanám.
Mindent megrág. A játékait is, a kanalát, a kezem, a ruháin a patentokat. Megharapta többszörösen a Lilit és a kutyát.
Nyála folyik és ámában fájdalmasan fel- fel sikít.
De hát már van nyolc teljesen kibújt foga (kergetem is a fogkefével :-)), meg egy szemfog csücske. Végére akartam járni a dolognak és egy életem egy halálom beletúrtam a szájába.
Határozottan áttört a jobb felső egyik zápfoga, nem tudom hányas számú...a többit illetően pedig:egy bizonytalan,kettő 'duzzadt mint az állat fogíny státuszban' van.
Tegnap visszaszerezte a kutyától az egyik, soha nem használt cumiját (Lénus pár alkalom kivételével egyátalán nem cumizott), majd a szájba vette és boldogan szopni kezte.
Én gyorsan elvettem tőle, ne már most szokjon rá 10,5 hónaposan.
Aztán ma este a cici harapdálós eset után ( fertőtlenítettem a cumit persze), a szájába dugtam.
Meglepődött kivette a szájából és egy hirtelen mozdulattal az egyémbe dugta és úgy nézett hozzá, szemöldökét ráncolva mint aki azt mondja: "nesze basszus, ebből nem jön semmi!"
Aztán mikor már nagyon fáradt volt, fogta a kezében a cumit és úgy aludt el.
Amúgy nagyon aranyos, napközben tudományos kutatásokat végez azt illetően hogy ami belefér a nagydobozva az belefér - e a kisdobozba is? Pakol. Ma átpakolta a vajaskenyér darabkákat a poharába. Hihetetlen de egyedül eszik. Balkézzel, de ez még változhat. Nagyon ügyes. Kivette a kanalat a kezemből és elkezdett nagyon szépen enni vele.

Lili vizelete NEGATÍV! ÉLJEN!
Kérte írjak neki matek és magyar feladatokat had gyakoroljon, mert felmérőt írnak. Egyfolytában gyakorol.(Kire üt?)
Tesire is, gyertyát csinál és bukfencezik.
Nagyon csinos, farmerszoknyát szeretne. Húsvétra vadásztam neki egy mp3 lejátszót Angry Birds madarasat, igen ő már ilyen nagy lány.
Sokat is nyúlt, már csak egy fejjel kisebb mint én. Olyan nagy már! - bruhaahaa, a Léna is ilyen hamar meg fog nőni....és én akkor az őrlületbe fogom kergetni a törődésemmel az Istit. Vagy veszek öt kutyát.
Tudom hogy nem ér hogy a Lénáról többet írtam, de most ott volt több irní való.

Csütörtökön egyik kollég búcsúbuliján voltam. A szomorú esemény ellenére (felmondott), nagyon jól éreztem magam. Szuper volt látni a kollégáimat (akik felnőttek), nagyon jókat beszélgettünk.
Mikor hazajöttem Léna rámvetette magát, hangosan közölte félig panaszosan félig haragosan hogy " dadadadddaaadda". Aztán éjjel is ellenőrizte hogy megvagyok- e és pénteken állandóan mellette kellett lennem. Szeparáció na. De nem bánom. Lilit már nem viseli meg ha nem lát két órán át, hamarosan Lénát sem fogja.

Pénteken Isti volt szintén búcsúbuliba. Olyan állapotba jött haza, amilyen állapotban nem szeretem (az állapotot nem szeretem, Istit igen).De mindegy,egy éve kétszer igenis megengedheti magának. Készítettem neki ki vizet az ágy mellé, többször ránéztem az éjjel.
Meg aztán,ma meg úgyis neki fájt a feje.

Holnap ÁLLATKERTBE MEGYÜNK!



Kérem aki nem olvasta az ez előtti bejegyzésem, tegye meg, nagyon kellene anyatej Adél babának. Köszönöm.

Fontos

Kedves Mindenki!

Blogvilágunkban Karfiol- nak, illetve a Kisbabájának nagy szüksége volna anyatejre.
Karfiol nagyon szeretné és küzd azért hogy kislánya minél tovább anyatejet kapjon.
A Kicsi három hónapos. Anyukája teje reméljük csak átmenetileg de kevés.
A baba a tápszert nem fogadja el, illetve egyet megeszik, de attól iszonyatos hasgörcsei vannak. Ha valakinek van felesleges anyateje, fagyasztott vagy még fejhető és szívesen adna el,kérem kommenteljen nekem hogy kapcsolatba léphessünk.
(Engem KisBucim "leszív", fejni alig tudok, soha nem ment igazán.)
Nagyon köszönöm! :-)