Tegnap este iszonyatosan megszédültem.
Vert a szívem jobbra is meg balra is, de főként össze- vissza.
Levert a víz is. Istit kértem ne aludjon, nehogy a szédülés miatt szoptatás közben elájuljak (a hosszú szoptatások csak fekve mennek, Léna nagyon nehéz, nekem meg szinte folyamatosan fáj a hátam) és ráfeküdjek.
Isti hősiesen kitartott mellettem pedig már késői is volt és álmos is volt.
Komolyan azt hiszem a férfiakban olykor több az empátia mint a nőkben.
Vagyis ez a mondat így helyes:az Istiben olykor több az empátia mint bennem.
Mikor jobban lettem el kezdtem gondolkozni hogy mi a bajom, miért is nem vagyok jól. Mert oké hogy a terhesség, a szülés és a szoptatás, az epediéta, az állandó odafigyelés arra mit ehetek és mit nem,az iszonyatos mennyiségű erőt es vitamint kivesz a szervezetből, de ez most valahogy más nem jól lét.
Aztán rájöttem hogy pontosan ez az, nem kéne ennyit gondolkodni, rágódni, toppon lenni. Hanem egyszerűen olykor le kéne sz@ ..i dolgokat.
Például a fürdőkádban, amibe ellazulás céljából szoktam beülni is azon jár az agyam hogy mikor jön már a Lili fogat mosni, későn fekszik ha nem szállok ki a kádból és ezért (miattam) fáradt lesz.
Pedig:
Például nem történne semmi ha egyes napokon nem mosnám fel a lakást, nem pakolnám ki a mosogatógépet és nem törölném le ezerszer a konyhapultot.
Például akkor sem történne semmi ha két utcával lejebb parkolnék és nem legközelebb a sulihoz mert akkor nem kéne egy órával előbb elindulnom, akkor amikor a Léna a legmélyebben alszik és akkor nem aggódnék azon hogy borul az alvásrendje.
Például és legfőképpen nem kéne azon aggódnom hogy az anyósom mikor és milyen eszközökkel húzza fel ellenem az Istit és áll közénk mert NINCS ilyen eszköz és NEM tud tenni semmit ellenünk. A Lili pedig tudja hogy a legjobbat akarom neki és bízik bennem, akkor is ha olykor onnét mást hall.
Például akkor sem lesz több kullancs a francia ágyon ha naponta nem nézem át ötször az egész ágy felületét négyzetcentiméterenként.
Például néha szimplán, agyalás nélkül lazítanom kellene, filmet néznem, a kedvenc sorozatomat bámulnom.
Például állandóan nem kéne felhúzni magamat az egyik nem törödöm szomszédon hanem oda kéne mennem és közölnöm kellene vele hog itt mások is laknak. Mert még nem tűnt fel nekik. Ez a téma külön bejegyzés lesz.
Például ezeket a például szóval kezdődő mondatokat naponta többször el kéne olvasnom hogy vegye az agyam.
Egyébként normális vagyok csak igazán tudom értékelni azt amim van és iszonyatosan óvom is őket.
Totálisan megértelek és egyet értek veled.
VálaszTörlésÉn is sokszor elgondolkoztam azon, hogy más lesz-e a nap, ha nem mosok fel egy nap, vagy tuti biztos valami szerencsétlenség ér ... stb ... hülye az ember lánya, de ez van.
Anyósnak tőlem egy jó nagy seggberúgás ... és nagy-nagy felháborodás, hogy uszít, aikor annyira kevés a normális család és ezt sem értékeli! BUTA!
A szomszédot szombaton kaptam el a hangoskodás miatt és zóltam neki, hogy a taknyával mosom fel legközelebb a lépcsőházat, ha még egyszer 2 napon át nyerít, mert a tököm kivan azzal, hog folyamatosan felkeltik Dorkát. Nem a buli és a zene zavar, mert mi is partyztunk régen akár 2 napokat is, de a visítás, a sikogatás teli totokból, már dühít úgy, hogy én sem tudok pihenni.
Semmi sem fog történni, ha nincs mindig toppon az ember, ki kell engedni néha, mert bele lehet pusztulni ... nem a testnek, a léleknek. Dorka és Liz
Köszi Liz, jól esik. A szomszédot megoldom, de az anyós elég komoly téma nálunk. Nagyon kikívánkozna úgy ahogy van, valamiért mégsem írom le. Talán egy anonim blogban. Egyszer.
TörlésKöszi mégegyszer. :-)
Lehet vele kellene tisztázni egyszer s mindenkorra kinek hol a helye ebben a családban és merre hány méter, mert ez neked nagyon szar lehet, arról nem is beszélve, hogy a gyerekek is nőnek és ebbe nőnek bele.
TörlésAz Isti is elmondta már neki, de folyamatosan próbálkozik. Anoniman, zártam el kezdem írni, meghívlak majd rá.
TörlésMég 11 perc és Dorkának szülinapja lesz, igaz este későn született, de ez akkor is az ő napja!