Itthon

Megjöttünk. Igazából tegnap este, de ma egész nap mostam.
Apa jóvoltából szép tiszta lakás fogadott, de azt a bazi sok cuccot amit becsomagoltam azt ki is kellett itthon pakolni.
A végén már téptem a hajam és még az is megfordult a fejemben hogy nem megyünk a Balcsira, nem éri meg ennyi pakolás árán.
De persze megyünk, a Lili nagyon várja.
Első éjjel a mamáéknál egész éjjel nem aludtunk.
Papa órákat gyűjt, van köztük sok "bim - bam"-os is. Mindegyik máshogy jár. Ezért aztán éjfélikor nem tizenkettőt üt hanem legalább száztizenkettőt. Kezdi háromnegyed éjfélkor és eltart vagy negyed egyig. Hát erre a koncertre felkelt a Buci. Aztán mikor vissza aludt volna meg rákeztek a kutyák az ablak alatt......
A mama sokszor felkelt pisilni, hát nem éppen halk ahogy járkál a házban. :-)
Túlpörgött szegénykém. Nagyon sajnáltam, reggel hatkor aludt el. Én is hulla voltam már, fájt a fejem, a sírásától Lili sem aludt. Érthető módon ezért hétfőn mindhárman nagyon nyügik voltunk. Aztán este kidőlt és aludt reggelig.
Harmadnapra teljesen megszokta a hangokat és tizenegy órát aludt éjjel ( a jó levegő aranyat ér), napközben is egy órát aludt egyet meg játszott és vigyorgott.
Annyira jókedvű volt.
Húgom is utánnunk jött, ott is aludt a mamáéknál. Annyira jó volt,annyit dumáltunk. Oly régen nem volt már ilyen. Lili is nagyon jól érezte magát. Alig néztett tévét, folyton az udvaron volt. Strandoltunk is, bicigliztünk is. Lénát nyugogt szívvel hagytam a nagyszüleimre.
Voltunk apuéknál is, és mivel szülinapja volt meg is köszöntöttük.
Volt egy nagyon aranyos jelent. Léna jó pár óráig nem látta a Lilit.
Aztán egyszercsak felbukkant, Buci meglátta és hangosan kacagni kezdett.
Mindent eldobott a kezéből és teli pofa vigyorokat küldött a Lilinek hosszú perceken át.
Igazán megható volt. Olyan pillanat (percek) amiért érdemes élni.
Összefoglalva szuper volt és kár hogy vége. Őszi szünetben újra megyünk.

Egy kis dicsekvés a végére:
- Lili csodásan úszik és nagyon megbízható gyermek.
- Léna kb. tíz pecig egyenes háttal ül egyedül! Nem erőltetjük neki, kérem senki ne értse félre egyszerűen erős a háta, hasa. Tegnap álmában hátról hasra fordult. Nem kéri már a cumit. A fogával továbbra is kínlódunk. Erről írok majd külön.

Még valami. Isti végre megkezte a szabiját. Végre! Már nagyon elviselhetetlen kezdett lenni a fáradságtól. :-)

Megvan az összes Cilike.
Elolvastam a Szeleburdi családot, most megnézem.

Papás kép és papánál alvós képek: