Szombaton elmentünk a Lilivel a moziba.
Annyira jó volt csak vele lenni és annyira jó volt tudni azt hogy a Lénus is szuperul elvan az apukájával.
A film az "Öt legenda" számomra lenyűgőző volt. Nem is a karácsonyról szól, sokkal inkább a csodába vetett hitről. Úgyanúgy meglehet nézni húsvétkor mint karácsonykor.
Mesevilágba kalauzol és arra bíztat hogy higgyünk az ünnepekben és abban amit jelentenek.
Nagyon sokat gondolkodtam azon hogy mi is az a karácsonyi hangulat. Hogy létezik - e egyátalán.
Abban biztos vagyok hogy tenni kell értel, magától nem fog megérkezni. Itt pedig most arra a szentimentális dologra gondolok hogy be kell engedni magunkba, magát a karácsonyt.
Figyelni kell az apró jeleket hogy melyik fogja megnyitni a szívünket. Lehet egy dalfoszlány, egy gyerekkori emléket idéző gondolat, egy illat, bármi.
Az igazi karácsonyi hangulat végigfut az ember gerince mellett, felmelegítí belülről és mosolygásra készteti.
Haragszom azokra az emberekre akik a saját karácsonyi elképzeléseiket rákényszerintik másokra, mert azzal megölik a karácsony szellemét.
Hiszem azt hogy el kell fogadnunk ki hogy szereti az ünnepet.
Halkan vagy hangosan, sok ajándékkal vagy kevéssel, sütve főzve vagy böjtölve.
Lili beteg, nem nagyon, talán időbe elkaptuk, de antibiotikumot azért szedni kell hogy ne terjedjen a fertőzés.
Na megyek, nézzük a Télaput!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Sikerült beállítanom a megjegyzés rovatot, így mostantól könnyebb lesz Megjegyzést írni.Ha nem tudtok bejelentkezni a névtelen elnevezésű profilt válasszátok! :-)