A hivatalos ajánlások szerint az első falatok ideje 6 hónapos korban következik el. Ez persze nem jelenti azt, hogy napra pontosan ki kéne várnunk a fél éves kort és azt sem, hogy ha nem tetszik a babának a kanalazás, akkor ne kezdhetne el akár 10-12 hónaposan enni. Ami a 6 hónapos kor mellett szól az az, hogy ennyi idős korra a szervezet vasraktárai kiürülnek, szükség van utánpótlásra, valamint a legtöbb csecsemő ebben a korban már igen mozgékony, így szüksége van táplálóbb ételekre, szilárd táplálékra.
Valójában a hozzátáplálás megkezdését a 4-6 hónapos közti időszakra tehetjük: amikor a baba már megtámasztva stabilan ül, meg tudja fogni a kanalat és odahúzni a szájához, a nyelvével nem tolja ki az ételt, amikor már aktívan érdeklődik a mi ételeink, az evés iránt, akkor jön el az ideje az első falatoknak. Fontos, hogy bízzunk a pici ösztöneiben: pont akkor lesz nyitott az evésre, amikor már tényleg szüksége van rá! Nem szabad erőltetni a dolgot, ha nem ízlik neki az étel, sír, ha kitolja az ételt a nyelvével, akkor még nincs szüksége az anyatejen/tápszeren kívül más táplálékra. Ilyenkor annyi a teendőnk, hogy várunk, és pár nap múlva ismét próbálkozunk.
A hozzátáplálásnak 4-6 hónapos kor előtt nem lehet indoka az, hogy a baba nem hízik kellő tempóban vagy felkel éjszaka, tehát biztosan éhes, nem elég már neki az anyatej, a tápszer! Ha a baba jókedvű,
elégedett, nyugodt, napi 5-6 alkalommal pisil vagy kakil, akkor
biztosan nem éhes.
Ha aggódunk emiatt, szoptassuk meg gyakrabban. Ha tápszeres a baba, akkor érdemes sűrűbb tápszerre váltani, esetleg az 1-es kezdő tápszerről áttérni a sűrűbb, laktatóbb 2-es tápszerre (4 hónapos kor után) vagy bevezetni az étrendbe a tejpépet (szintén 4 hós kortól).
Milyen jelei vannak, hogy a kisbaba megérett az anyatejen kívül más táplálék befogadására is?
- elmúlt a baba 6 hónapos
- stabilan tud ülni
- a szájába bevitt étel befelé megy, lenyeli, nem tolja ki a nyelvével
- váratlanul gyakrabban szeretne szopizni, mint akinek sosem elég, és ez nem rendeződik gyakoribb szoptatással pár nap alatt, mint egy növekedési ugrásnál:
- stagnál a gyarapodása
- van foga, képes rágni
- képes a kezével megfogni és a szájába tenni az ételt
2.Új ételek bevezetése: Mi legyen az első kanálban?
Az első kanál tartalma kevés gyümölcslé legyen. A legjobb az alma, az biztosan nem okoz fájdalmat a pici pocaknak. Az első alkalommal a
legtöbb baba fintorogni szokott, ez teljesen természetes, hiszen új ízről van szó. Az anyatej édeskés ízéhez szokott picinek különösen savanyúnak tűnhet az alma. Ha ízlik a babának az első falat, akkor első alkalommal akár 3 kanálkával is megehet belőle. Többet ne adjunk, hiszen nem tudni, milyen hatást vált ki a szokatlan étel a pici szervezetében. Az alma meglehetősen ártalmatlan, de előfordulhat, hogy enyhe székrekedést okoz, ezért a következő adaggal mindenképpen várjunk másnapig. Ha nem okoz gondokat a babánál (nyugtalanság, székrekedés), akkor a következő nap valamivel többet
is kaphat. Ekkor már nem feltétlenül kell gyümölcslevet adni, kaphat kevés alaposan összeturmixolt almapépet is. A harmadik nap, ha tetszik neki az evés, akár egy teljes adagot (150 gramm) is elfogyaszthat, de az sem baj, ha még nem tud ennyit megenni.
Új ételt mindig akkor vezessünk be, ha az előzőből már legalább 5 kanálkával képes elfogyasztani.
Húsok
A húsokat ajánlott minél hamarabb bevezetni a magas vastartalom miatt. Csirke és pulykamellel kezdjük, majd jöhet a csirkemáj, a hal, a marhahús és a sertés.
3. Milyen alapanyagokat válasszunk?
Bio vagy nem bio? Ez itt a kérdés!
Manapság már köztudott, hogy a „friss”
zöldségek, gyümölcsök többségét
vegyszerrel kezelik. Egyrészt a kertben a
kártevők ellen permetezik, másrészt a
külföldről hozott árut sok esetben éretlenül
szedik le és mesterséges anyagokkal érlelik
vagy ezekkel tartósítják, hogy kibírja az utat az üzletek polcaiig. Jó lenne magunkat és gyermekünket megóvni a feleslegesen káros anyagoktól, mérgektől, ezért manapság egyre nagyobb az igény a biotermékek iránt, amelyek hazai termelésűek és nem kezelték őket vegyszerekkel, egyáltalán nem permetezték, vagy természetes anyagokkal (pl. fahamu) védték meg a kártevők ellen.
A vegyszerezett zöldség-gyümölcs mellett a másik nagy csapda a
génkezelt áruk, melyek ugyan jól néznek ki, de ízük korántsem olyan,
mint a kertben nyáron, frissen szedett portékáé. Valamint senki sem
tudja, hogy a génmódosítás, a mesterséges beavatkozás révén milyen problémákat okozhatnak később az ilyen termékek. Hazánkban egyelőre nem lehet génkezelt zöldféléket kapni, és még az Európai Unió területén sem jellemző, azonban például a szójakészítmények kb. 90%-át génkezelt szójából állítják elő. Például tejallergiás gyerekeknél a szójatej éppen ebbe a kategóriába tartozik.
Gyermekünk (és saját) egészségünk érdekében jó lenne, ha minél kevesebb mesterséges anyag jutna a szervezetünkbe a táplálékkal, hiszen éppen ezek az anyagok a későbbi allergiák, asztma, ekcéma és egyéb betegségek kiváltó okai!
Hol vásároljunk? Mit tegyünk, ha nincs a közelben biopiac?
Ha lehet, a zöldséget ne a hipermarketekben vásároljuk meg, hanem lehetőség szerint piacon, és itt se a nagykereskedőket válasszuk, hanem azokat a termelőket, akik kevés árut hoznak ki, saját kertben termeltet, náluk rá is kérdezhetünk az esetleges permetezésre. Biopiacból egyelőre még kevés van hazánkban, és az itt kapható termékek általában jóval drágábbak, itt azonban biztos, hogy természetes árut kapunk.
Persze a legjobb és legolcsóbb megoldás az, ha a saját kertünkben termelünk idényzöldséget. Erről akkor sem kell lemondanunk, ha nincs kertünk, hiszen akár egy panellakás erkélyén egy balkonládában lehet tartani friss fűszernövényeket, kevés répát, és néhány tő paradicsomot.
A könyv innét letölthető:
http://www.kismamablog.hu/konyvek
Köszi a linket, letöltöttem! :D
VálaszTörlés