Pedró mostanában minden kutyához oda akar menni válogatás nélkül persze.
Nincs is ezzel gond, mert ötven méternél (ennyi kiló szeretnék lenni, mármint ötven) nem merészkedik tőlünk. A kis méretű kutyáktól nem kell tartani, a nagyok meg nem veszik észre.
A mai séta újdonsága hogy megjelentek a szúnyogok. Hú de ki nem àllhatom őket!
Léna jól elvolt kézi hajtású jàrművében szúnyoghàlóval beborítva.
Próbáltunk védekezni mi is a vérszívók eme csoportja ellen, de a 'menjünk gyorsan haza' stratégia bizonyult a legbiztosabb tervnek.
Lili elől rollerrel, mögötte Isti babakocsival, aztán én a két dundi kis lábammal (egyébként nem vagyok kövér csak alacsony :-)), mögöttem póráz, annak a másik végén meg a Pedró.
Így mentünk szép liba sorban az út szélén. A Lili egyszer már meg is jegyezte, hogy mi vagyunk az, anyaliba, az apaliba, a kicsiliba meg a babaliba....a Pedró meg a GAliba.
Szóval sietősen megcéloztuk a lakást. Én is mentem volna, de valami visszatartott, sőt húzott a másik irányba. Meglepődve fordultam hátra, Pedró volt mind az 1,7 kilójával rángatott a visszafelé. (Ma még kevesebb lesz, mert frizurázkodni megy.)
Megfordultam két kamasz ( nálam magasabbak, úgy 15 évesek) sétáltattak két fehér kutyust.Na jó, gondoltam, legyen neked karácsony és oda engedtem hozzájuk Pedrikémet.
Aztán egyszerre vagy tíz szúnyog próbált végzetes csapást mérni rám, én pedig nemigen tudtam visszaverni a támadást ( túl nagy a testfelületem) ezért gyorsan egy hangos, köszi sziasztokkal elköszöntem.
Udvariasan vissza köszöntek.
"CSÓKOLOM!"
Igazából ezzel a monológgal ide akartam kijukadni: két tizenéves azt köszönte egy 33 évesnek ( az Isti szerint 34 ) hogy csókolom. Ráadasul a héten ez már másodszor fordul elő velem, mert egy erősen kamasz is lemagázott már.Ha belegondolok anno 14-15 évesen (nem lennék semmi pénzért újra annyi), nekem is vénnek tűntek a harmincasok. A még idősebbeket meg egyenesen sajnáltam! Pedig nem is vagyunk még csak öregecskék sem, én tök fiatalnak érzem magam. Az Isti meg egyenesen gyerek! :-)
Egy hatvanas azt mondta Nekem, hogy a nő életében a legszebb kor 40 felé jön el. Már nagyok a gyerekek ugyanakkor még minden téren aktív és szép az ember lánya.
De kifelé akkor is öregszünk. Ez van.
Anyu ilyen lesz ha eljön az ideje, remélem én is:
Hát megmondom neked, hogy én falun élek (Barátin) és itt ugye szokás a köszöngetés mindenkinek, még a jövőhétnek is köszönnek...a gyerekek a biciklivel azt köszönik amikor tolom a babakocsit hogy CSÓKOLOM. MONDOM MIVAN???? És csak szép halkan köszönöm nekik hogy Helllo. és azt is megmondom,hogy csak 21 vagyok.
VálaszTörlésSzerintem, azt hiszik akinek gyereke van az már öreg! :-)
VálaszTörlés