Vasárnap esti okosság : "Szászor ölelj még!

Avagy évi 328500 ölelés Kovácséknál

Anya öleli apát (fincsi), Anya öleli Lilit (érzelemdús és szoros), Anya öleli Lénát ( puha és meleg).
Aztán.
Apa öleli Lilit. Apa öleli Lénát.
Aztán.
Lili öleli Lénát.

Mindezt legalább napi ötször.

Mert ha bánatunk van ölelő karokat keresünk, mert ha örömünk van valakinek a nyakába ugrunk. Ha gyengék vagyunk vagy félünk erős karokra vágyunk, ha mi vagyunk erősek akkor ölelve adjuk át a hatalmunkat.
Mert az ölelléssel elmondhatjuk "szeretlek, fontos vagy nekem, melletted állok".
Ezért napi öt ölelés jár mindenkinek!

Ezt találtam a neten (www.rd.hu):

"A kisbabák testileg összhangban vannak az anyjukkal. Amikor az anya magához öleli a gyermekét, az emlő bőre felmelegszik vagy lehűl – attól függően, mire van szüksége a kicsinek. A baba ilyenkor általában elalszik, amivel energiát takarít meg, s azt a fejlődésre és a súlygyarapodásra fordíthatja. A bőr-bőr kapcsolat az agyfejlődés kulcsfontosságú lépéseire is kedvezően hat.
A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy azok a babák, akiket anyjuk hosszú időn át tart a bőrén, kisebb valószínűséggel halnak meg a szülés körüli időszakban, kevésbé érzékenyek a fájdalomra, nagyobb eséllyel lesznek hajlandók szopni.
A kenguru-babázás annyira kedvező hatású a koraszülött babák esetében, hogy egyes szakértők a módszer rendszeresebb alkalmazását sürgetik az újszülött-intenzívosztályokon.
Egy tavalyi kutatásuk alapján a svéd Uppsalai Egyetem szakértői azt javasolják, hogy az újszülöttellátás megváltoztatásával tegyék lehetővé az anyák és kicsinyeik együtt maradását. A koraszülött és az alacsony súlyú újszülötteket méhen kívüli magzatnak kellene tekinteni, s ezért az egészséges fejlődéshez minél többet kellene érintkezniük az anyjuk bőrével."

Ez pedig egy hozzá tartozó történet ( A baba akit az érintés hozott vissza) én csak sírtam és sírtam rajta:

http://www.rd.hu/A_baba_akit_az_érintés_hozott_vissza

Ölellezzetek! :-)