Bakancslista

Holnap oltás. Nem nekem, a Lénának. Para szindrómám viszont nekem van. Meg a Lilinek. Olyan rossz érzés mikor sír.
Isti jön velünk. Mert én is megyek orvoshoz, attól viszont nem félek. Lesz ami lesz.
Most nincs kedvem írni. Nézem az olimpia összefoglalót ezerrel.
Nem rajongok a sportért, nyilván ez látszik is rajtam. De az olimpia az más, az OLIMPIA az OLIMPIA. A Lilit is megfertőztem vele.
Pedig a szombat éjszakánkat majd el fogom mesélni! Annyira jó volt!

Viszont most egy másik dolgot szeretnék megosztani.
Ma láttam egy filmet, nem nem a Bakancslistát. Azt is láttam de nem ma.
Ma az Éjfélkor Párizsban láttam. Csodás hangulatú film, csodás történet.
E film által megkívántam Párizst. Nagyon.
Szóval felkerült ez a város is, arra a bizonyos listára.
A listára ami csak gondolatban létezik. Holnapig. Mert papírra fogom vetni, készítek egy igazi listát igazi papírra és kitűzöm őket a falra, szemmagasságba, jól látható helyre.
Sőt az Istinek is csinálok egyet, meg kap egyet a Licka is!
:-)

U.i.
Megjöttek a Vadjutkás dédis ékszereim. Tisztára oda vagyok. Boldogságosság.
U.i 2.
Ja az én Bakancslistámon ezek fognak szerepelni

1. "elrontani" az összes unokánkat. :-)a Lili és a Léna gyerekeit. És legalább megölelni egy dédunokát.
2. Fehérben újra hűséget fogadni az Istinek az Aranylakodalmunkon. ( Tudom viccesen hangzik a hűség majd negyven év múlva öregen, de tudjátok mire gondolok.)
3.A gyerkeim önálló felnőtként kísérjenek utolsó utamon.
4.Róma még viszonylag fiatalon. Colosseum. Helyi emberek, helyi eldugott kávézó, fagyizó, helyiekkel. Apró a Trevi kútba.
5.Párizs, szintén még viszonylag fiatalon. Notre Dame. Helyi emberek, helyi eldugott kávézó, fagyizó, helyiekkel. Apró a Szajnába.


Folyt. Köv.